Városok Magyarországon az iparosodás előtt

A szerző könyvében azt vizsgálja, hogy a magyar városfejlődést a nyugat-európaihoz képest az elmaradottság, a megrekedés jellemzi-e, vagy a magyarországi gazdasági és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodás alakította ki sajátos formáit, eltérő útjai. A könyv a városok középkori kialakulásától az iparosítás koráig követi nyomon a folyamatot, minden egyes korszakban megvizsgálva az európai fejlődéssel analóg jelenségeket, illetve az attól eltérő sajátosságokat. Nem az egyes városokat hasonlítja össze a mintául szolgáló nyugat-európai nagyvárosokkal, hanem a városhálózat alakulása áll a vizsgálat középpontjában. Súlyosabb, máig ható következményekkel járt ugyanis az a tény, hogy a középkor végén és az újkor folyamán nem alakult ki a magyar nagyvárosoknak szélesebb hálózata: a 19. századtól kezdve az egyetlen, európai léptékben is nagyvárosnak tekinthető főváros mellett a többi város megreked a középvárosi szinten.