"Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok" - Csokonai naplófeljegyzései

Bálint Péter új regénye a halálát közelíteni érzo Csokonai Vitéz Mihály gondolataiba öltözködik. Egy fiatal ember képzeletében peregnek le az elmúlt ido képei: személyek tunnek fel, közelállók, fájdalmasan nélkülözöttek, szeretettol vagy haragtól feledhetetlenek, szenvedések, örömök, látomások és gondolatok - a végso összegzés költoi tételei. Az alaphelyzet kiélezett és drámai - mégis inkább a "bevégeztetett" nyugalma, a megéltek örökül hagyásának igénye és nem az élettol való elválás kétségbeesett fájdalma jellemzi a hullámok gyanánt egymásra következo futamokat. Sem a Bálint Péter által nagy leleménnyel, sokszor ironikus visszavetítéssel megalkotott, archaikus nyelv, sem a boséges élmény- és hivatkozási anyag, sem az ido mélyébe visszagyökerezo filozófia nem gátolja az írói szándék sikeres kiteljesedését: úgy kelti életre Csokonai Vitéz elméjének muködését, hogy mindannyian gondolatolvasókká válhatunk; már nem csak a tankönyvek lapjairól, de személyessé elevenedett élményekbol emlékezünk a költore, sorsára, rövid élete sodrására.