Véres aranykor, hosszú zsákutca

A könyv tartalmából: "A brit pincér komoly inzultusnak venné, ha a nem teljesen átsült bélszínre gondolva "bloody beefsteak"-et rendelnénk nála... Az érdemi dialógus nem teleologikus folyamat... Nem irányíthatja a végeredménye, mert az ismeretlen... Nem a végső igazság vonzza mágnesként az érveket... A párbeszéd és a keresés nem lehet egyenes vonalú folyamat sem... Mit keres az élcsapat a labirintusban?... Hol az a fonal?... Szinte minden szempontból (fizetések, könyvtárak, kutatási és publikációs lehetőségek, egymással való szolidaritás és kommunikáció, megbecsültség) kifejezetten rossz helyzetben vagyunk... Előfordul, hogy menet közben vissza kell fordulni... A történelem, megfelelő módon szemlélve, az élcsapatot igazolja... Ennyi hiba: sok... A jövő a jelen és a múlt közé állhat... A filológus nem tudós?... Félrefordítás mellett sajtóhiba is szép számmal akad a könyvben..." Vajon tartalmazza-e a könyv a válaszokat ezekre a kérdésekre és a kérdéseket ezekre a válaszokra?