Vidéki építészeti kalauz - Magyarország

Magyar-angol nyelvű könyv, fekete-fehér képekkel illusztrálva A főváros huszadik századi építészetét bemutató kiadvány 1997-ben jelent meg Budapest - Építészeti kalauz címmel, ennek folytatása a most elkészült vidéki kötet. A könyv témája a huszadik századi építészet, kezdő időpont - több okból - mégis 1887. A millennium körüli évek szimbolikusan és gyakorlatilag is korszakhatárnak tekinthetők. 1900 előtt világszerte megjelentek azok az újító tendenciák, melyek a 20. század építészetét alapvetően jellemzik. A századvégi szecessziós épületek nélkül csonka lenne a huszadik század építészettörténete. A századforduló és a két világháború közötti korszak kutatásainak eredményei immár lehetővé teszik, hogy a főművek mellett kevésbé ismert alkotásokat is felsorakozzanak, érzékeltetve az építészeti felfogások sokszínűségét. Ma már az 1945-1980 közötti évek építészetéből is elég nagy biztonsággal ki lehet választani az értékeseket. A kortárs építészetről pedig oly módon próbáltak kiegyensúlyozott képet adni a szerkesztők, hogy az összes lényeges irányzatból a legkülönbözőbb felfogást képviselő épületek közül válogattak. A könyvet záró időpont nehezebben határozható meg, ugyanis listára vettek olyan épületeket, melyek a kézirat lezárásakor /2002. július/ még nem készültek el, de már 2000 elott elkezdődött az építésük. Záróévnek mégis 2000 mondható. A kötet végén a mutatókban további 251 épület adatát közlik /úgy mint: az épület neve, funkciója, címe, építésze, megépülésének éve/, melyek a könyvben ugyan képpel és szöveges ismertetéssel nem szerepelnek, azonban megtekintésre érdemesek. Az épületek mellé /településnevük szerint/ folyamatosan végigfutó számozást rendeltek: 280-ig a képpel és szöveggel ismertetett épületeket, 281-531-ig a további épületeket azonosították. Az épületek leírásai Minden épület ismertetése előtt a címben az épület funkciója, neve, építésze és megépülésének éve olvasható. A megépülés éveként többnyire a használatbavétel időpontját adták meg. Legtöbb esetben a tervezés az ezt megelőző időszakra esett, illetve az ismertetés kitér rá, ha a terv elkészülte és a megépülés között hosszabb idő telt el, és ez valamilyen szempontból érdekes. Az építész nevénél a szakirodalom szerinti építész(ek) nevét tüntetik föl, helyhiány miatt nem volt mód a társtervezők, szakági tervezők teljes közlésére. A belsőépítészek neve főcímben többnyire csak ott szerepel, ahol az épület jelentős társtervezői, vagy az ismertetés külön is kitér szerepükre a mű egészén belül. Az ismertetés végén az épület címe található: település, utca, házszám és zárójelben a megye. Egyes épületek fényképénél az "archív" felirat arra utal, hogy az épület jelenleg annyira rossz állapotban van, vagy átépített, hogy régebbi fotóját tartottuk közlésre érdemesnek. Néhány esetben az archív kép mellé a mostani állapot fotója is bekerült, ami lehetoséget ad az összehasonlításra.