Ismertető: Virágoskertünket és pihenőkertünket is adottságainknak megfelelően kell kialakítanunk és fenntartanunk. Ha jól választjuk meg az egynyári és évelő virágokat, a cserjéket és azt a néhány fát, ami elfér egy családi ház kertjében, a növények igényeihez alkalmazkodva ápoljuk őket, meghálálják a gondoskodást és teljes szépségükben kivirulva gyönyörködtetnek bennünket. Nincs rosszabb a sínylődő növény látványánál, ami sokszor a meggondolatlan választás, a hibás beültetés következménye (napfényt igényel, de árnyékba ültetjük, félárnyék helyett tűző napra telepítjük stb.).
Fontos szempont, hogy folyamatosan - kora tavasztól késő őszig - nyíljon virág a kertünkben. Némelyik szépen díszlő fa gyümölcse még asztalunkra is kerülhet, mint például a májusi cseresznyéé.
Mindezeket figyelembe véve írták meg a szerzők ezt a művet, követve a hazai hagyományt, hisz a kertben helye van a díszítő növények mellett a veteményesnek, a szőlőlugasnak és néhány nélkülözhetetlen, jó ízű gyümölcsöt termő fának is. Így válik a virágoskert pihenőkertté egy terebélyes diófa árnyékában.- További ismertető: "Belelapozás".- - - TARTALOM:
Virágoskert - díszkert - pihenőkert (Lelkes Lajos) 5
A kert élő műalkotás 17
A színek pompája itt nem álló festmény, hanem változó színpad 18
Az évszakok forgása is kifejeződik 19
Kert és élet - tér és idő 20
Milyen legyen a virágoskert? 22
Az éghajlat megszabja, hogy milyen növényt 22
A terület is kész tények elé állít 24
Mérjük fel telkünket 28
Kezdődhet a tervezés 29
A telek felosztása 29
A virágoskert, pihenőkert kialakítása 31
Felszínalakítás 35
Berendezés saját kezűleg (Virág János) 39
A növény a legfontosabb alkotóelem 39
A tér alakítása fákkal és cserjékkel 39
Az érdeklődés középpontjában: a virágok 45
A berendezés menete 51
A kerítés 51
A földmunkák, rézsűk és támfalak 56
Utak, járdák 59
Lépcsők 63
Teraszok, tartózkodóhelyek 65
Pergolák, lugasok, virágrácsok 68
Betonkád esővíz gyűjtéséhez 71
Vízmedence növények számára és úszásra 72
Pancsoló, kerti zuhanyozó 75
A gyermekekről nem feledkezhetünk meg a kert berendezésekor 76
És a felnőttek szabad tűzhelye 79
A talajt ne csak műveljük, hanem ismerjük is meg (Altorjai István) 80
Mit nevezünk feltalajnak? 80
Az altalaj állapotára a talajszelvény deríthet fényt 81
A laza, középkötött és kötött talaj könnyen megkülönböztethető 82
Meszes vagy savanyú? - ezt kell megállapítani 83
Az egyszerű vizsgálatok értékelése 85
Ami a növények nevéből kiderül (Szántó Matild) 87
Legszínesebbek az egynyári virágok (Szántó Matild) 89
Biológiai igényeik és a kert adottságai 90
Elhelyezésük 92
A rövid tenyészidejűek a nyár elején virágzanak 94
A hosszú tenyészidejűek a fagyokig kitartanak 100
Helyben vetve egész nyáron át nyílnak 109
Árnyéktűrők és árnyékkedvelők 113
Az egynyáriak szaporítása és felnevelése 116
Palánták vásárlása, nevelése, ültetése 116
Legegyszerűbb a helybevetés 118
Nyári gondozás 119
A kétnyári virágok ősszel és tavasszal díszítenek (Szántó Matild) 120
A rövid tenyészidejűek virágzása megelőzi az egynyáriakét 120
A hosszú tenyészidejűek tavasz végén, nyár elején virágoznak 124
Az évelő virágok a szabad természet képviselői (Nagy Béla) 126
Tavasszal nyílók 127
Nyáron virágzók 137
Az évelők szaporítása, nevelése 144
Magjuk vetése 145
Tőosztásuk és dugványozásuk 147
Kiültetésük, nevelésük 148
Három-négy évenkénti időszerű áttelepítésük 149
Gondozásuk, öntözésük 149
Virágos sziklakert (Nagy Béla) 151
A sziklakert növények és kövek együttese 153
A tájképi sziklakert helyét a kert adottságai határozzák meg 153
A réteges sziklakibúvás megépítése körültekintést és szakértelmet kíván 154
A szórványköves sziklakert nagy köveivel virágos helyi rétek hangulatát kelti 155
A mértani sziklakerttel nem a természetet akarjuk utánozni 156
A kőlapos utak beültetésére is alkalmasak a sziklakerti növények 158
Kora tavasszal virítók 158
Tavasz végén, nyár elején virítanak 161
Sziklakerti cserjék 169
Sziklakerti növények szaporítása 170
Magvetés 170
Dugványozás és tőosztásuk megegyezik az évelőkével 171
Begyűjtés 171
A sziklakert beültetése 171
Gyomláljunk, gyomláljunk! 172
Felújítása 172
Hogyan öntözzünk? 173
Hagymás virágok, a tavasz első hírnökei (Nagy Béla) 174
A hagyma, a gumó és a hagymagumó szerepe 174
A hagymások ültetéséhez sajátos ismeretek kellenek 175
A legkoraibb virágok 176
Tavasszal nyílók 181
A nyár hagymás virágai 184
Őszi különlegesség 186
A hagymák gondozása, kiültetése 187
A virágok ápolása 188
Mocsári és vízinövények a medencében vagy annak partján (Nagy Béla) 189
Legyünk tekintettel a növények természetes előfordulására 189
Már kora tavasszal nyílnak 190
Késő tavasszal és nyáron virágzanak 192
Teendőink a mocsári és vízinövényekkel 194
Szaporításuk 194
Kiültetésük módja 195
Gondozásuk 195
És megint a nyár, és megint a rózsák (Nagy Béla) 197
Bokorrózsák - rózsabokrok 198
A remontánsok 198
A teahibridek 198
A polyanthák 199
A floribundák 199
A bokorrózsák szaporítása 199
A bokorrózsák ültetése 200
A bokorrózsák gondozása, metszése 200
Magas törzsű rózsák - rózsafák 202
Előállításuk, nevelésük 202
Kiültetésük, gondozásuk 203
Metszésük 204
Kúszórózsák - futórózsák 204
Szaporításuk, ültetésük 204
Felhasználásuk, gondozásuk 205
Metszésük 205
Vad és félvad rózsafajok 205
Terjedő tövű rózsák 206
Egyéb rózsafajok 206
Futó, kúszó virágaink díszítenek is, takarnak is (Szántó Matild) 207
Díszfüvek és dísznádak mint különlegességek (Nagy Béla) 210
Egynyári és évelő díszfüvek 210
Gyepbe szoliterként (magányosan) ültethetők 212
Szaporításuk és gondozásuk 213
A balkonládák virágai (Nagy Béla) 215
Igények és lehetőségek 215
Napos helyre ültethetők; déli, délkeleti, délnyugati fekvések virágai 216
Árnyékos helyre ültethetők: északi, északkeleti, északnyugati fekvések virágai 218
Röviden a nevelésről és a kezelésről 220
Nyáron a kertben, télen a szobában (Nagy Béla) 221
Közismert "levéldísznövények" 221
Virágzó szobanövények 226
Örökzöld dísznövények 228
Kaktuszok és egyéb pozsgás növények 229
Narancs- és citromfélék 230
Átültetéshez virágföldet! 230
Átültetés, kisüllyesztés 232
A szalmavirágok hűséges téli lakásdíszek (Szántó Matild) 234
Díszítsük szobánkat a kertünkben vágott virággal (Nagy Béla) 237
A díszfák és díszcserjék térformálók (Schmidt Gábor) 244
Díszfák és díszcserjék egyszerűbb szaporítási módjai 245
Magvetés 246
Bujtatás 247
Dugványozás 249
Tőosztás, sarjleválasztás 252
Oltás 252
A lombhullatók ültetése, gondozása és választéka 254
Az ültetés és az ültetéskori visszametszés 254
Miből áll a gondozás? 259
A metszés külön fejezetet érdemel 260
Kora tavasszal nyíló cserjék 263
Késő tavasszal, nyár elején nyíló cserjék 267
Nyáron, ősz elején virágzó cserjék 271
Ősszel a termésükkel díszítő cserjék 274
Virágos fák 276
Lombjukkal, illetve termésükkel díszítő fák 279
A sövényt metszeni és nyírni kell 280
A lomblevelű örökzöldeknek mások az életfeltételeik 284
A fenyők igényei sem a lomblevelű örökzöldekével, sem a lombhullatókéval nem egyeznek 287
Gyümölcsfák mint dísznövények (Sipos Béla) 291
Kevés ápolást igénylők, díszfaként ültethetők 291
A díszkert munkaigényes gyümölcsfái 293
A lugasszőlő aligha hiányozhat (Gallai Mária) 296
Füzérlugas nevelése falfelületek díszítésére, oszlopok befuttatására 298
Utat szegélyező, kétemeletes Thomery-lugas nevelése 298
Két- vagy háromoldalról zárt, háromemeletes, váltó karú szárnyas lugas - pihenőhely kialakítására 299
A veteményes sem maradhat ki a pihenőkertből (Zatykó Ferenc) 300
A veteményeságyak helyének kijelölése és előkészítése 300
Vetés és ültetés 302
Talajápolás és öntözés 303
Elérkezett a szedés ideje 305
Néhány szó a fóliás berendezésekről 305
A mindennapi szükséglet választéka 306
A virágoskert zöld "gyepszőnyege" (Szabó János) 315
Pázsit vagy gyep? 315
Milyen füvet vagy fűmagkeveréket? 317
Pázsitnak alkalmas fűfajok és -fajták 317
A pázsit magkeverékei 317
A gyep magkeverékei 318
A pázsit és gyep vetése, ápolása 318
Árnyékba fű helyett ültessünk gyeppótló növényeket (Nagy Béla) 321
Veszélyes károsítók fenyegetik növényeinket (Farkas Károly) 324
Mindenekelőtt néhány szakkifejezés magyarázata 324
Dísznövényeink is megérdemlik a védelmet 325
A fonalférgek virágaink legprimitívebb kártevői 325
A meztelencsigák a lédús növényeket kedvelik 326
A tripszek fürge mozgásúak 327
Nehéz volna megmondani, melyik a legkártékonyabb bogár 329
A hártyaszárnyúak közül néhány faj veszedelmes rózsakártevő 331
A legyek nem kártevők, de lárvájuk, a nyű már igen 334
A lepkék hernyóinak étvágya féktelen 334
Az egyenesszárnyúak közül csak a tücsköket említjük 336
A levéltetvek elleni küzdelem módjai 337
A pajzstetvek elleni védelem szintén kulcskérdés 340
Az atkák nem válogatósak a gazdanövényben 341
A gerincesek közül a mezeinyúl, a mezeipocok és az őz is lehet kártevő 343
A vírusok a legparányibb kórokozók 343
A baktériumos betegség is gyakori 344
Virágaink gombás betegsége számtalan 345
Így védjük gyümölcsfáinkat 351
Védekezés rügypattanás előtt 351
Védekezés virágzáskor 353
Védekezés sziromhullás után 354
Védekezés sziromhullástól zsendülésig 355
A zsendülő gyümölcs védelme 356
Szüret utáni teendők 356
Egy kis szőlővédelem 356
Védekezés rügypattanás előtt 357
Védekezés rügypattanás után 358
Védekezés virágzáskor 359
Védekezés fürtzáródás előtt 359
Védekezés zsendüléskor 359
Zárópermetezés 360
Védjük veteményesünket is 360
Talajfertőtlenítés 361
A palánták kiültetés előtti védelme 362
A kiültetett zöldségfélék védelme 363
A védekezéshez növényvédő szereket! 366
Tárolásuk, felhasználhatóságuk, keverhetőségük 367
A permetlé és készítése 368
Herbicidek? Gyomirtó vegyszerek? (Farkas Károly) 370
A totális hatásúak nem válogatnak 370
Valamennyi közül a legjelentősebb a Gramoxene (paraquat) és a Gomex 370
A szelektív hatásúak már válogatnak 371
Kontakt (perzselő) hatású szer 371
Szisztematikus (felszívódó) szerek 371
Elhanyagolt terület gyomtalanítása 373
Utak és kisebb terek gyomtalanítása 374
Gyep gyomirtása 374
A kerti virágok vegyszeres gyomirtásáról még keveset tudunk 374
Nehezen irtható gyomok 375
A gyomirtó vegyszerek hátrányai 376
Néhány szó a legújabb gyomirtó szerekről 376
Munka mindig akad 377
A talaj művelése a legfárasztóbb munka (Altorjai István) 377
A művelés módjai 377
A különféle talajtípusok más-más művelést igényelnek 378
Talajmunkák naptári sorrendben 380
A tápanyagok utánpótlása rendszeres legyen 380
Mi a helyzet a szerves trágyákkal? 381
Így készül a komposzt 381
Győződjünk meg a trágya érettségéről 382
Műtrágyázás, műtrágyák 383
Öntözés és megfelelő vízgazdálkodás (Szahó János) 385
Öntözés nélkül lehet-e kertészkedni? 386
Víz, víz, öntözés 387
A tűző nap ártalmas! (Schmidt Gábor) 391
A fák árnyéka előnyösebb 391
Gyakran mesterséges árnyékoló is szükséges 391
Az árnyékkedvelő és az árnyéktűrő növények igényeik szerint ültetendők 392
A magvetést és a zsenge növénykéket a fénytől is óvni kell 393
A lomblevelű örökzöldek és a fenyők sem szeretik a tűző napot 393
Széllel szemben 394
Természetes szélvédők 394
A szél erejét megtörik a mesterséges szélfogók 396
A szél lehet hasznos is 396
A késő tavaszi és az őszi fagykárok sokszor megelőzhetők 396
Jönnek a fagyosszentek! 396
Az őszi fagyok kertünk utolsó díszeit veszélyeztetik 398
Télen is védekezhetünk a hideg ellen 399
Az időjárást kísérjük figyelemmel (Schmidt Gábor) 402
Megfigyelés egyszerű műszerekkel 402
Következtetés az időjárás alakulására a természeti jelenségekből 404
Régi megfigyelések mai szemmel 406
Pihenni is meg kell tanulni 407
Munkálkodó, mozgó (aktív) pihenés (Gallyas István) 408
Szükséges-e tornászni is? 408
Játsszunk! 408
De hol játsszunk? 408
És mit játsszunk? 409
Madaraink védelméért 413
Tétlen (passzív) pihenés 413
A szellem ritmusváltása 415
Kérdezz-felelek és nyelvi játékok 416
Kártyázgassunk is 416
Kinek mi a hobbyja? 420
Szabad tűzhely, kerti konyha és néhány recept (Szilvásy István) 420
A "tűzmester" feladata 421
Süssünk szalonnát! 422
Szabadban főtt bográcsgulyás 423
Kapros juhtúróval töltött zsemlye (bulaski) gulyás mellé 425
Zsiványpecsenye és utána kürtőskalács 426
Flekkenparti 428
Befejezésül (Gallyas István) 431
Hol szerezhetők be a virágoskert növényei és vetőmagvai? 433
Magyar növénynevek mutatója 446
Latin (tudományos) növénynevek mutatója 453
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
