Zselici nyelvatlasz - Nyelvföldrajzi vizsgálatok a Zselicben

Rónai Béla arra vállalkozott, hogy elsőnek vizsgálja meg gyakorlatban és elméletben olyan kérdések sorát, mint például a történeti (geografikogenetikus) folytonosság és nem folytonosság; meg az anyanyelven belüli diglosszia, s nem utolsósorban a magyar-német bilingvizmus - állapotában és mozgásában - egy konkrét terepszakaszon: Somogyban, Baranyában, Tolnában. A kutatópontok kiválasztásában a Magyar nyelvjárások atlaszának kutatópont-hálózatára támaszkodva, de önálló gyűjtéssel, egy közelebbi és egy távolabbi kontrollponthálózat is épüljön a maga vizsgálta belső mag köré. Az 56 kutatóponton a falu teljesebb nyelvi képét célozta meg, szociolingvisztikai beállítottsággal, figyelve az így kitapintott diglosszia mélyén rejlő pszicholingvisztikai jelenségekre és indítékaikra is. Rónai Bélának ez a műve messze túlmutat a zselici tájon és a regionális atlasz műfaján. Dialektológia a szónak egyszerre a legkonkrétabb és legáltalánosabb értelmében; abban az értelemben, amelyben a nyelvjárásvizsgálat egyszerre tápláló forrás a nyelvtörténettől a pszicho- és szociolingvisztikán át az általános nyelvművészetig tudományunk minden területe számára. Rónai Bélának ez a munkája az 524 térképlappal tudományos értékű és tudománytörténeti jelentőségű, maradandó, forrásértékű mű.