Könyvek
KategóriákE-könyvek
KategóriákAntikvár
KategóriákAkciók
Aktuális akcióink- ElőrendelhetőKategóriák
Sikerlista
KategóriákÚjdonságok
Kategóriák- Belépés/regisztráció
Törzsvásárlói pontegyenleg:
Törzsvásárló kártyám
Kedvezmény mértéke:
Törzsvásárló kártyám
Legyen ön is Libri
Törzsvásárlói kártya igénylés vagy meglévő kártya fiókhoz rögzítése
Törzsvásárló!
- Kilépés
- KönyvekKategóriák
- E-könyvekKategóriák
- HangoskönyvekKategóriák
- AntikvárKategóriák
- Zene, film, ajándék
- Akciók
- ElőrendelhetőKategóriák
- SikerlistaKategóriák szerint
- ÚjdonságokKategóriák
- Információk
2016. 01. 02.
Asimov ezt a regényét robot-sorozatában az Acélbarlangok után helyezte el. Abban a történetben egy olyan zárt földi gigaváros lakói a szereplők, amely a zsúfoltsággal küzd, az emberek gyűlölik a robotokat, és rettegnek a gondolatától is annak, hogy a szabad égbolt alá kilépjenek. Ez a történet viszont az ellenkező végletet mutatja be: Solaria minden polgára egy-egy roppant tágas birtokon él, rengeteg humanoid robot szolgálja ki őket, ám iszonyodnak attól, hogy személyesen találkozzanak egy másik emberrel. Baley nyomozó megküzd a saját földi fóbiájával, és kilép a bolygó mezítelen napja alá, jelenlétével hasonló erőfeszítésre kényszerítve a földieket lenéző helyi lakosokat is. A csavaros bűnügyi történet egyik érdekessége épp az, hogy egy gyilkossághoz vagy két embernek kell egymás közelébe kerülnie, miközben a mindenütt ott nyüzsgő robotok szigorúan őrzik az emberek biztonságát és testi épségét, vagy egy robotnak kell ölnie, a létük alapját jelentő I. robottörvényt áthágva. Ilyen körülmények között egy gyilkosság elkövetése lehetetlennek tűnik ez a gyilkosság mégis megtörtént. Asimov a robottörténeteiben mindig azt az alapötletet kóstolgatja, agyafúrt logikai példázatokkal, hogy miközben ismerni véljük az áthághatatlan játékszabályokat, számtalan módon vezethet bennünket félre ez a téves biztonságérzet.