A négy évszak

Márai mestere volt a rövid lélegzetű, mindig filozofikus hangvételű, tömör írásoknak. Három önálló kötetben találjuk meg őket, közülük a legismertebb a Füves könyv. Ma divatosan nevezhetnénk ezeket az írásokat meditációnak, gyógyító gondolatoknak. Márai tudta, hogy az emberi elmét tisztítani kell, tudta, hogy taoista bölcsességekre, buddhista mesékre, néhány perces elvont gondolkodásra olyan szükség van, mint a falat kenyérre. Tudta azt is, hogy az író hivatása a gondolat megteremtése - azok helyett, akik nem tudják megformálni, ő a szavak szobrásza.

A négy évszak a Füves könyv előzménye és kiegészítője. Mindkét kötet tökéletes stílusmüvészettel, erkölcsi igényességgel, rezignált bölcsességgel megírt "prózai epigrammák" gyűjteménye az élet apró és sorsdöntő jelenségeiről. Az először 1938-ban megjelent A négy évszak még erősebben lírai fogantatású, mint a Füves könyv vagy a sorban harmadik Ég és Föld. Ahogy lllyés Gyula írta: "igen sok darabja... tökéletes prózavers. Baudelaire és Rimbaud ilyenfajta művei közt volna a helye."