A sötét világ

Tolnai Sötét világa nem derűs sétalovaglás a metaforák erdejében, az érzelmek sík és viruló mezején. Tolnai látásmódja pesszimista, szenvedélyes, a mélyen fekvő rétegere irányul, nyomott idő uralja a kedély egét, ellenséges, tövises, sáros vidék. Holott a 20. századot átélt ember számára a Monarchia, az első világháború előtti idők szinte idillinek tűnnek ahhoz képest, amit átéltünk itt a Kárpát-medencében az utóbbi hatvan-hetven-nyolcvan esztendőben. A Sötét világban a 19. század magyar irodalmának (a kiegyezés utáni felemás modernizáció) sajátosan értelmezett világa tárul fel az egyéni sors keserűségén, kudarcain és megpróbáltatásain keresztül. A szerző messze ívben elkerüli az adomát. Megaláztatások során buktat bennünket is keresztül, könnyen megutálnók talán azt a régi, Bernády György polgármester előtti erdélyi kisvárost, ha történetesen nem oda születünk, nem odajárunk iskolába-egyetemre, ha nem amott dolgozunk, ha nem tudnók, hogy azért derék emberek is éltek falai között, a Vártemplom árnyékában egykor s még talán ma is. Sebestyén Mihály