Általános társadalomföldrajz I.

"Mi, a társadalomföldrajz művelői, soha nem tagadhattuk, hogy diszciplínánk rendkívül politikaérzékeny. Természetes tehát, hogy az elzártság idején nem jelentethettünk meg társadalomföldrajzi jegyzetet vagy kézikönyvet, bár külföldi útjaink tapasztalatait, a nemzetközi szakirodalomból megismert fejlődési folyamatokat előadásaink során ismertettük a hallgatókkal. Éppen olyan természetes az is, hogy amikor a rendszerváltozás lehetővé tette az új, szélesebb és igényesebb megközelítések alkalmazását, a teljesebb társadalomföldrajzi kép tükröztetését, jelentkezünk egy olyan vállalkozással, mely a hallgatók és a már végzett kollégák számára lehetővé teszi a teljesebb körű tájékozódást diszciplínánk mai problematikájában. Nem teszünk mást, csak folytatjuk, amit elkezdtünk. Magyarország első, a gazdaságföldrajz helyett a társadalomföldrajzot nevében is felvállaló tanszékeit hoztuk létre Pécsett, majd az évtizedfordulón, a rendszerváltozás előestéjén egy Frisnyák Sándor szerkesztette általános gazdaságföldrajzi tankönyv egyik lektoraként és előszavának írójaként kifejtettük a társadalomföldrajz néhány alapvető kérdését és a gazdaságföldrajzhoz való viszonyát. A konzisztens elméleti alapok kidolgozása és az oktatásban való kipróbálása, szakmai körök kontrollján való megmérettetése után vállaltuk fel, hogy a társadalomföldrajznak egy szemléletében új, a teljességre is törekvő tankönyvsorozatát megírjuk. Érettebb fiatal kollégák, pécsiek és nem pécsiek fogtak össze a pécsi geográfus doktoriskola fiataljaival, hogy a kihívásnak eleget tegyenek. Sokat küszködtünk már az első, az általános társadalomföldrajzi kötettel, és hasonló helyzetre számítunk a további, az ágazati és a területi kötetek megírásánál. Nehéz volt annak eldöntése is, hogy az egyes fogalmak meghatározását szöveg között, lábjegyzetben, avagy zárókötetben közöljük-e, végül is az utóbbi mellett döntöttünk, ami a sorozat teljes megjelenése előtt bizonyára nehezíti a hallgatók felkészülését." Előszó