Szociológia

"Anthony Giddens Sociology című munkája elsősorban brit és amerikai diákok számára készült. Elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a szociológia általános fogalmaiba, illetve a szociológusokat ma leginkább foglalkoztató kutatási problémakörökbe. Teszi mindezt úgy, hogy elsősorban nem a vizsgálandó kérdések elméleti irodalmában mélyed el, hanem mindenekelőtt arra törekszik, hogy részletes társadalmi leírásba illessze, illetve frappáns empirikus példákkal illusztrálja azokat. Egyszóval átfogó társadalomképet kíván nyújtani, amely alapján közvetlenebbül értelmezhetőek a főbb elméleti, metodológiai és módszertani irányzatok, megközelítési módok. Ez a rendkívül termékeny megközelítés azonban a könyv magyar nyelvre való átültetésében, hazai fogadtatásában komoly nehézségeket támaszt. Az empirikus példák, helyzetelemzések a brit és amerikai társadalmakra vonatkoznak, amelyek, mondanunk sem kell, rendkívül sok tekintetben eltérnek a magyar társadalomtól. Az ebből fakadó hiányérzet a könyv olvasása során mindvégig megmarad. Ez nemcsak a különben rendkívül széles körű, nemzetközi összehasonlításokkal megtűzdelt empirikus tényanyag közép-európai korlátaiban jelentkezik, hanem sokszor maguk a kérdések is idegenül hatnak. Ez utóbbi idegenségérzésben nincs semmi meglepő, hiszen miután a szociológia a társadalom tudománya, és így természetes módon erősen kötődik társadalmi, kulturális és politikai környezetéhez, nehéz lenne elképzelni valamiféle „univerzális" diskurzust a társadalomról. A hátrány persze előny is, mivel egy „más" társadalommal, illetve „más" szemlélettel való találkozás éppen hogy segíthet saját problémáink tisztázásában. A társadalmi, hagyománybeli, nyelvi kötöttségekből származó problémák a fordítást is megnehezítik. A szerző a társadalmi, kulturális és politikai leírások során rendkívül kifinomult nyelvezetet használ. E nyelvi világ visszaadása magyarul lehetetlen, és a szöveg fordítóival együtt sokszor kényszerültem körülírásokra. Ezek a fordítói és szerkesztői megjegyzések általában a kérdéses kifejezés, fordulat szövegben való előfordulásakor lábjegyzetben szerepelnek, azonban az alapfogalmak és a fontosabb kifejezésekkel kapcsolatos értelmezések az eredeti angol kifejezéssel együtt csak a könyv végén közölt fogalomtárban, az adott szócikknél találhatóak meg. Így a pontos szövegértés érdekében a megfelelő szócikket érdemes a vastag betűvel szedett alapfogalmak, fontos kifejezések első előfordulásánál fellapozni. Szerkesztőként azt az elvet tartottam szem előtt, hogy a fordítás a lehető leghűségesebb legyen, kifejezze az angolszász társadalmi kontextust. A közreadott fordítási javaslatok így néha nehézkesek, és a magyar olvasó számára először talán idegenül hatnak. Emellett igyekeztem figyelembe venni a magyar szakirodalmi szóhasználatot is, főképp azokban az esetekben, amikor a szerző által hivatkozott műveknek, szövegrészeknek létezik magyar fordítása. Csak remélni tudom, hogy ez a szerkesztői stratégia a magyar kiadást nem tette nyelvileg túlságosan nehézkessé. A szerző az egyes fejezetek végén további irodalmakat ajánl a témában elmélyedni kívánók számára. A magyar kiadásban meghagytam az eredeti javaslatokat, hisz a kurrens külföldi kiadványok végre Magyarországon is viszonylag széles körben elérhetőek. Amennyiben hiányoznának a könyvtárakból, akkor az oktatóknak és a diákoknak érdemes javaslatokat tenni a lista alapján a megjelölt könyvek beszerzésére. A külföldi kiadványokat kiegészítettem megfelelő hazai könyvekkel, tanulmánygyűjteményekkel. A kiegészítés természetesen nem teljes, bár reményeim szerint a szövegen belül meghivatkozott magyar kiadásokon túli, mais haszonnal forgatható fontosabb művek egy jelentős része az egyes listákba bekerült. Az eredeti angol kiadásba számos szövegoldó karikatúra is bekerült. Miután az eredeti karikatúrákat szigorú szerzői jog védi, a kiadónak nem állt módjában azokat újraközölni. Ezért választottam magyar karikatúrákat, mégpedig Brenner Györgytől, akinek a rajzai keserű, szinte a végletekig pesszimista, mégis mélyen megértő humorral reflektálnak a kötetben is tárgyalt társadalmi helyzetekre és szerepekre. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Wessely Annának, Krémer Balázsnak, Szántó Zol- tánnak, Erőss Ferencnek, akik a szerkesztői munkában javaslataikkal nagy segítségemre voltak. Emellett külön is köszönettel tartozom Fedor Sárának, aki a helyesírási hibák mellett a fordítási és szerkesztési problémák, hiányosságok kiküszöbölésében is rendkívül alapos munkát végzett." Melegh Attila szerkesztő