Aranyköpések

"Életemből 25 évet ugyanannak az óvodának, a csodálatos etyeki óvodának szenteltem, imádom a gyermekeket, szeretem az embereket. Negyedszázadig ők jelentették az egész életemet, kitöltötték minden egyes percemet, mélyen beívódtak sejtjeimbe. Az alábbiakban az ott gyűjtögetett fantasztikus gyerekszájakból nyújtok át neked egy csokorra valót. Eleinte az egész csoda jó viccnek tűnt, tréfának indult, együtt mulattunk rajta imádott gyermekeimmel, és kolléganőimmel, majd az évek során egyre többet sikerült összegyűjtenem. Közös utunk során számtalan komikus helyzet adódott, amikor gyermeki félreértésből, félrehallásból fergeteges vicc kerekedett. Mindig vidáman fogtuk fel a dolgokat, jól mulattunk velük együtt, így ami véresen komolynak indult, a pozitív felfogás után vicces játékká változott, tompult az éle, eltörpült a jelentősége. A gyűjtésben később a kolléganőim is lelkesen segítettek. Nevetve terveztem, ha majd egyszer nyugdíjba vonulok, kiadom őket egy könyvben, ám az életem másképp alakult...Sajnos nem mindet tudtam megjegyezni, mert éppen nem volt kéznél toll, papír, sokszor elfelejtettem, mire írószer közelbe értem... Valójában nem lehet igazán visszaadni úgy, ahogyan történt, mert ahhoz látni kellene a gyermek arcát, hallani a hangját, érteni a helyzetkomikumot, amiben történt. Megpróbálom mégis képletesen leírni a szavakkal megfogalmazhatatlan eseményeket, hogy mások számára is érthető, mulatságos legyen. Legjobban a gyakorló szülők érthetik meg, akiknek van, vagy volt kicsi gyermeke, esetleg már nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, keresztszülők. Ne csodálkozz, ha néhol magadra ismersz, hiszen mindannyian minden különbözőségünk ellenére sokkal, de sokkal egyformábbak vagyunk, mint azt valaha is gondoltuk volna. Tehát bármelyik lehettél volna éppen te!Azokat a csodálatos arcokat, mosolyokat, a ragyogó szemeket, és a komikus helyzeteket sohasem tudom, nem fogom elfeledni. Káprázatos gyermekarcok, őszinteség, vidámság, tisztaság, feltétel nélküli szeretet, lenyűgöző, valódi boldog ragyogás! Máig róluk szól majdnem minden álmom! Bizony, nemcsak én tanítottam, neveltem a piciny palántákat, hanem ők is folyamatosan tanítottak, neveltek engem!Azt kérdezed, mire? - Szeretetre, elfogadásra, megbocsátásra, kapcsolatteremtésre... "