A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
Magyarországon alig van magyar nyelvű szakirodalom, amelyből bárki könnyen tájékozódhatna arról, hogyan fejődött az 1929-ben induló, majd 1945 és 1970 között betiltott, és az azt követő sportmozgalom. A tanulmánykötet részletesen igyekszik feldolgozni az újrakezdést, az 1970-es éveket követő időszakot, a ma paralimpiai játékokként ismert mozgalom - hazai és nemzetközi fejlődéstörténetét.
A kétkötetes, közel ezeroldalas tanulmánykötet 375 dokumentum, fotó és táblázat segítségével mutatja be a hazai paralimpiai mozgalmat, annak társadalompolitikai hatásait, nemzetközi kapcsolatait, a szervezeti fejlődését, a sportolók sikereit és azok kudarcait is. A kötet e-könyves változata, további 146 dokumentumot tesz majd hozzáférhetővé az érdeklődő számára, amelyből 88, több mint 5 óra időtartamban filmrészleteket tartalmaz.
A kutatómunkára alapozott mű létrejöttét, a Magyar Nemzeti Levéltár (Országos Levéltár) 1945 utáni gyűjteményében, a Budapesti Szabó Ervin Könyvtár sajtógyűjteményében, a MEOSZ irattárában, a Humanitás című folyóirat, a Nemzeti Sport napilap archívumában, több civil szervezet irattáraiban, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar könyvtárában, és magángyűjteményekben történt. Az e-book kiadás dokumentumai a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) archívumából és magángyűjteményekből származik. A volt titkosított iratok alapján mutatja be a kötet az igaztalan 1976. évi politikai döntést és annak a mai napig ható következményeit.
A nemzetközi és hazai paralimpiai mozgalom és a paralimpiai játékok történetét bemutató tanulmánykötet, a mozgáskorlátozott emberek sporton keresztül történő érdekérvényesítési fejlődéstörténetét összegezi.
A fejlődését, az ellentmondásokon és sikereken keresztül a társadalmi korszakok, valamint a paralimpiai játékok történetein keresztül foglalja össze az érdeklődő számára. A hazai és nemzetközi olimpiai mozgalomhoz való közeledés, az együttműködés és a kapcsolati rendszerek is feldolgozásra kerültek. A paralimpiai mozgalom sportként, versenysportként történő elismertetéséért folytatott küzdelmet, a mindenkori hatalommal és annak ügyvitelével folytatott csatározásokat is bemutatja a kötet. A társadalmi szerepvállalásért, a hátrányos helyzetű személyek esélyeinek javításáért folytatott küzdelem, a külső és belső hatalmi konfliktusok bemutatása sem maradhatott ki a kötetből. Külön fejezet szól a sportágak fejlődéstörténetéről. A szélesebb olvasói réteg érdeklődésére is számot tarthat az olimpikonok-paralimpikonok és sérültként is extrém sportokat űzők egyéni történeteinek rövid gyűjteménye, vagy a paralimpikonok és a mozgalomban résztvevők egyéni történetei. A tanulmánykötetet színesíti a kötet végén Szalmás Péter 32-oldalas színes fotó albuma.
A tanulmánykötet jelentős forrása lehet a további kutató- és elemzőmunka, valamint sporttörténetírás számára egyaránt.
A tanulmánykötet alkotóit külön köszönet illeti, hiszen mindegyikük, önkéntes munkával járult hozzá e hiánypótló mű létrejöttéhez.
A tanulmánykötetet - amennyiben a paralimpiai mozgalmat az egyetemes magyar sportélet részének tekintjük, márpedig a szerzők, a sportolók és edzőik annak tekintik - a magyar sporttörténetírás szempontjából is hiánypótló alkotásként lehet értékelni.
Izgalmas és tanulságos könyvet tart kezében a témát megismerni akaró és kitartó olvasó.
A tanulmánykötet szerkesztője Nádas Pál 1948. augusztus 24-én született Budapesten.
Pedagógiai és sportvezetői pályafutását 1972-től számítja, amikor dísznövénykertész szakoktatóként kezdett dolgozni a budapesti Mozgásjavító Általános Iskola Kertészképző, Gyöngyvirág utcai tagozatán. Ott került kapcsolatba és egy életre elkötelezte magát a mozgássérült gyerekek, fiatalok és később a felnőttek szolgálatának. Dolgozott az iskola Mexikói úti tagozatán gyermekfelügyelőként majd nevelőtanárként, és 1987-2012 -között huszonöt évig az intézmény igazgatója volt. A mozgáskorlátozottak magyarországi sportéletének vezetésére először 1983-ban kérték fel. Alapítója volt az ülőröplabda, és részese több új sportág hazai bevezetésének. A ma már nem működő Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségnek (MMS) alapítója, valamint társalapítója a Magyar Paralimpiai Bizottságnak (MPB). Mindkét szervezet elnökeként is irányította a mozgalmat.
Izgalmas és tanulságos könyvet tart kezében a témát megismerni akaró és kitartó olvasó.