Illúziók és csalódások - (dedikált) Nagy-Britannia és Magyarország 1938-1941

Az 1938 és 1941 közötti időszak meghatározó fordulatot hozott az angol-magyar kapcsolatok évszázados történetében, ugyanakkor ezek a kapcsolatok alapjában feltérképezetlen területnek számítanak a magyar történetírásban. Ezért választotta diplomáciatörténeti dolgozata témájának ezt a három évet a fiatal történész; hogy a nagy mennyiségű irathalmaz a Brit Központi Levéltár vagy az amerikai Hoover Intézet Archívuma anyagai segítségével megfejtse és értelmezze, mi áll a hivatalos jelentések, feljegyzések sorai mögött, és azért, hogy bemutassa, hogyan és miért keletkeztek ezek az iratok. ; Az első fejezet a diplomáciai kapcsolatok dokumentumai alapján rekonstruálja a történelmi előzményeket, a Párizs környéki békeszerződésektől kezdve, Magyarországnak a háromhatalmi paktumhoz való csatlakozásán keresztül (1940) amely az igazi törésvonalat jelentette hazánk angliai megítélésében egészen az angol-magyar diplomáciai kapcsolatok megszakadásáig, vagyis Jugoszlávia német megtámadásáig. A szerző az iratok tükrében megrajzolja azoknak a miniszterelnököknek a portréját is (Imrédi Béla, gróf Teleki Pál, Bárdossy László), akik a jelzett időszakban politikájukkal befolyásolták a magyar külpolitika irányultságát. A tanulmány második része az angol-magyar viszony politikán túli vetületét és perspektíváit vázolja fel, a nemzetközi kapcsolatok iratainak (pl. gazdasági egyezmények, szellemi kölcsönhatások, az emigráció hatása stb.) megfelelően. A diplomáciai források és a közvélemény szerkezetének változásai így együttesen mutatják meg az illúzióknak és a csalódásoknak azt a kettősségét, amely az angol-magyar kapcsolatokat jellemezte; ebben a kapcsolatban a brit kormány először mint a trianoni döntések felülbírálásának támogatója, később mint a magyar függetlenség biztosítéka szerepelt. A nemzetközi politikai erővonalak átrendeződése is hozzájárult ahhoz, hogy ezek az illúziók csalódásba fordultak mindkét részről. A dolgozat forrásanyagának különbözőségére is rámutat; egyrészt a követi jelentéseken keresztül a diplomáciatörténetet, mint a kormányok kapcsolatainak történetét jellemzi, másrészt röviden áttekinti a nemzetközi kapcsolatok tágabb, és mélyebb kutatási lehetőséget rejtő területét, rámutatva, hogy pl. a kulturális vagy kereskedelmi kapcsolatok iratai miképpen árnyalják egy népről kialakítható véleményünket. A szerző a magas politika alakulása mellett azt is nyomon követi, miképpen gondolkoztak egymásról a magyarok és az angolok; rokon- és ellenszenveket fed fel annak érdekében, hogy bemutassa: hogyan fejlődött a brit-magyar viszony az illúziók és csalódások kettősségében az 1941 utáni időszak keserű kiábrándultságához, a szövetségi illúziók teljes megsemmisüléséhez. A gondosan dokumentált, lábjegyzetekkel és bibliográfiával kísért munka elsősorban szakemberek (történészek, diplomáciatörténészek) érdeklődésére számít.