Visszatekintő elmélkedés az iszonyatos földrengésről - A komáromi földindulásról

1763-ban pusztító földrengés rázta meg s tette csaknem a földdel egyenlővé Komárom városát. A tragédia krónikásai közül tehetségben, az esemény leírásának szuggesztivitásában magasan kiemelkedik két költő: a magyar Baróti Szabó Dávid és a szlovák Stefan Korbel'. Mindkettő versben mondja el a földrengés körülményeit, festi a város lakóinak szenvedéseit, s fejezi ki a tragédia fölött érzett kétségbeesését. Alkotásuk nemcsak kordokumentum, hanem irodalomtörténeti és költői érték is.
Külön érdekessége a két versnek, hogy míg Korbel' a barokk világkép letéteményes és a barokk verselés híve, addig Baróti Szabó már a klasszicizmus tartalmi és formai vívmányait gyümölcsöztet. Így a két vers együtt közlése jó alkalom arra, hogy a barokk és klasszicista kor és a korstílus néhány különbségét sajátosan "hazai" anyagon szemlélhessük.