Politológia

A könyv szerzőpárosa, Bihari Mihály és Pokol Béla egyetemi tanárok jelentősen bővítették és részben átdolgozták a tizenhét évvel ezelőtt megjelent és több mint tízszer kiadott, több mint húsz felsőoktatási intézményben és szakon használt Politológia című tankönyvüket. Az elmúlt két évtized a politikai tudományok kiteljesedésének időszaka volt. A bővített és átdolgozott tankönyv közvetíti a politikatudomány klasszikusainak alapműveit, a modern politikatudományi ismereteket és a magyar politikaelmélet művelőinek legfontosabb tudományos nézeteit. Az általános tudományelméleti és eszmetörténeti fejtegetések után - jelentősen kibővített és részben átdolgozott fejezetekben - foglalkoznak a szerzők a politika fogalmával, az arra vonatkozó felfogásokkal az ókortól a legmodernebb politikaelméletekig. Több fejezetben fejtik ki a politikai rendszer működésére, elemeire és funkcióira vonatkozó nézeteiket. A könyv rendszerezett formában mutatja be a modern, versengő pártokat, a pártrendszerek típusait, a politikai rendszerek sajátos logikáját, a politikai legitimáció fogalmát és fajtáit. Önálló fejezetekben elemzik a szerzők az egyes politikai intézményeket, úgymint a pártokat, az érdek-képviseleti szervezeteket, a politikai mozgalmakat, a tömegkommunikáció és politika összefüggéseit, a parlamentarizmus állami intézményeit - az államfő, a kormány, az Alkotmánybíróság intézményét - részletes összehasonlító anyagra támaszkodva. Új fejezetben tárgyalják a szerzők a négy fő ideológia (a liberalizmus, a konzervativizmus, a szocializmus és a nacionalizmus) keletkezését, eszmei és elméleti alapjait, pozitív és negatív értékrendszereiket, az ideológiai családokon belül kialakult alirányzatokat és politikai eszmeáramlatokat. Az eredeti szerzőktől és művekből vett idézeteken keresztül mutatják be az egyes ideológiákat, ideológiai családokat. Teljesen önálló részben elemzi a könyv a modern pártrendszereket, valamint a magyarországi pártrendszereket és azok jellemzőit 1867-től 2006-ig. A kötet két zárófejezete a politológia és jogelmélet határkérdéseire is kitér, az alapjogok belső szerkezetét és jellemzőit az alkotmánybíráskodási gyakorlatra támaszkodva mutatja be. A könyv elsősorban a politológia szakos hallgatók, a joghallgatók, a nemzetközi kapcsolatok és az igazgatási szakok hallgatóinak készült, azonban széles és átfogó tematikájára tekintettel, hasznos alapozó tananyag lehet a szociológiai, a kommunikációelméleti, az igazgatástudományi és a közgazdasági tanulmányokat folytató hallgatók számára egyaránt. Az egyetemi tankönyv több fejezete a középiskolai oktatásban is hasznosítható, főleg a társadalomtudományi tanulmányokra készülő diákok érdeklődésére tarthat számot.