Hitviták tüzében

Könyvünk a reformáció magyarországi megjelenésének, elterjedésének, harcainak történetét igyekszik követni, de szükségképpen a mozgalom ellenfeleivel, a 16-17. századi magyar ideológia- és művelődéstörténet másik pólusán elhelyezkedő ellenreformációval is meg kívánja ismertetni a magyar múlt szellemi áramlatai iránt érdeklődő olvasókat. Noha elsősorban a magyar jelenségeket vizsgáljuk, a reformáció kiemelkedő európai egyéniségeiről is igyekszünk portrét rajzolni, személyük és eszmeviláguk legfontosabb vonásait felvillantani, hisz a mozgalom hazai megjelenési formái csak ezeknek fényében válnak érthetővé. Az események áttekintését Luther Márton fellépésével kezdjük, a szükségképpen meglevő előzmények bemutatásakor - már csak terjedelmi okokból is - csupán az általunk leglényegesebbnek ítéltekre utalunk. Szemlénket az 1630-as évek körül zárjuk. Úgy tűnik, ekkor a magyar és európai hitviták világában új korszak kezdődik: lezajlott nagy térnyerések, a tömegmozgalmak, a kimagasló egyéniségek személyes csatározásainak periódusa, s az állóháború, a felekezeti megmerevedés, a hatalmi pozícióból történő hódítás s az egyszer már kimondott érvek ismételgetésének, újrafogalmazásának időszakába érkeztünk. Ismét lassú erjedésnek, mennyiségi eredmények felhalmozódásának kell következnie ahhoz, hogy a reformációhoz hasonló, robbanó dinamikájú mozgalom: a felvilágosodás lendítse előre az ideológiatörténet fejlődését.
A hitviták világával ismerkedő olvasó többnyire nem kis nehézségekkel találja magát szemben. A 16. századi Magyarországon szinte minden városnak, falunak, tájegységnek megvan a maga reformációtörténet, zsinatok, hitviták, vallásügyi rendeletek, hitvallási iratok, felekezeti intézmények erdejében kell tájékozódnia annak, aki e sokágú és sokirányú mozgalomról képet akar kapni. Jelen munkánk e sokszínű világban való eligazodást szeretné megkönnyíteni, ezért nem az összes idetartozó, kisebb vagy nagyobb jelentőségű esemény kronologikus tárgyalásának módszerét követtük, hanem inkább jellemző momentumokat, sorsdöntő pillanatokat igyekeztünk megragadni. Nem a mozgalom összes magyar szereplőit, hanem inkább vezéralakjait, eszméket megtestesítő egyéniségeit vagy jellegzetes típusait kívántuk emberközelbe hozni. Ha földrajzilag nem is, de eszmeileg mindenképp távoli világba kalauzoljuk a 20. századi olvasót, amikor a hitviták korának mindennapjait, az eszmei párviadal korabeli játékszabályait, egymással szorosan összefonódó egyházi és világi intézményeinek életét, egy szóval: szellemi légkörét mutatjuk be, hisz amiért e könyv szereplői harcoltak, sőt nemegyszer életüket áldozták, az ma már nem eleven probléma. Ha azonban mélyebben behatolunk ebbe a világba, meg fogjuk pillantani szereplőinek minden korban becsülendő felelősségvállalását, eszméik igába vetett hitvalló bátorságukat, gyarlóságaikkal együtt is: emberi nagyságukat. A hitviták világával történő megismerkedés során lesz alkalmunk annak bemutatására is, hogy mai kulturális intézményeink - iskoláink, nyomdáink, irodalmi életünk és anyanyelvünk - milyen sok tekintetben ide nyúlnak vissza, mily sok szállal kötődnek a reformáció korához.