Államelmélet - A mérsékelt állam eszméje és elemei - I. Elmélettörténet

Az államelmélet jegyzetek előtt alapvetően három út áll nyitva, amikor tárgykörüket kijelölik. Az első lehetőség a ragaszkodás az államtan klasszikus témáihoz (terület, népesség, állami funkciók, stb.), tehát olyan kérdésekhez, amelyek (első megközelitésben) semmilyen más diszciplínához nem köthetőek. A második lehetőség egy alapvetően politikai szociológiai jellegű megközelités, amely az állami intézmények sajátos működésmódjával és az állami életből adódó tapasztalatok összegzésével foglalkozik. A harmadik lehetőséget a politikai filozófiai kérdezés jelenti, amely arra van tekintettel, hogy bizonyos intézmények létének mi az értelme, létrehozásuk és működésük milyen igazolási kérdéseket vet fel.Ez a jegyzet a három lehetőség közül a harmadik mellett kötelezi el magát, tehát alapvetően egy politikai filozófiai problémát állít a középpontba: azt kutatja, mi a mérsékelt állam rációja. A döntés alapja elsősorban az, hogy a jegyzet anyagának az alkotmányos intézmények megvilágításának szolgálatában kell állnia. Olyan közjogi intézmények politikai filozófiai tartalmát kutatja, amelyeket például a Magyar Köztársaságban is megtalálhatunk. Az is fontos azonban, hogy az államtani megközelités túlzottan leszűkítené a jegyzet tematikus horizontját, a politikai szociológiai megközelités pedig fölösleges átfedéseket eredményezne olyan tantárgyakkal, amelyek megtalálhatóak a jogi oktatás tantárgyi programjában (jogszociológia, politikai szociológia).Az államelméleti vizsgálódás szerepét, ahogy ebben a jegyzetben megjelenik, egy fontos különbségre hivatkozva kell meghatároznunk. A politikai filozófiai vizsgálódások középpontjában állhat az a kérdés, hogy milyen lenne az a lehető legjobb berendezkedés, amelyet érdemes lenne megvalósítani. Az ilyen koncepciókat lehetne ideális gyakorlati elméleteknek nevezni. Az államelméleti reflexió azonban ebben a könyvben a politikai filozófiai elerezés egy másik lehetőségén alapul.