Bogár-gyűjtemény - ...és mégis élünk! 9.

A magyar társadalom hatalmas várakozással és reménykedéssel tekintett a választásokra és az azóta eltelt kormányzati időszakra. Talán azt is sejtettük, hogy akárhogyan is lesz, az új kormány végzetes satuba "születik bele". Az egyik satupofa maga a globális birodalom, a másik pedig a magyar nép. A birodalom azt várta/várja el, hogy az új kormány, akárcsak elődei, biztosítsa a globális kifosztó-szivattyúk zavartalan működtetését, és tartsa féken a kifosztott "bennszülötteket". A bennszülöttek, tehát a magyar emberek viszont azt várták /várják a kormánytól, hogy radikálisan csökkentse e szivattyúk szívás-intenzitását. Mégpedig azért várják ezt, mert kifosztottságuk legvégső fiziológiai határához érkeztek. Könnyen belátható, hogy a kétféle várakozás egyszerre nem teljesíthető, hisz nyilvánvalóan kizárják egymást. A rendszerváltás eddig követett rendszere azért bukott meg, mert a birodalmi logika olyan végzetes egyoldalúsággal érvényesült, hogy a társadalom-újratermelési katasztrófa szakadékának szélére lökte a társadalmat. Ezért is fogalmaztam úgy a választások előtt, hogy a választásokat követő másfél évben eldől, hogy az új kormány a megbukóban lévő régi rendszer utolsó, vagy a reményeink szerint felépülő új rendszer első kormánya lesz-e. A gyűjtemény itt következő 87 írása erre a drámai kérdésre keresi a választ.