Hal a vízben

Az élet csoda. Minden pillanata varázslat. A vallások, filozófiák és az egy helyben topogó elméletek labirintusában szüntelenül zajlik a kozmikus bújócska. Az élet elbújt. Mi pedig becsukott szemmel keressük mindenütt: a munkánkban, a baráti összejöveteleken orrvérzésig ismételt vitákban, bevásárlóközpontok akciós termékeinek tengerében, vagy otthon, fáradtan bandukolva valahol a konyha, a tévé és az ágy között. Az élet elbújt. Néha mégis megpillantjuk. Egy patak felett átívelő hídon, egy játszótéri házikóban, ahova az eső elől bújunk, a szobánkban a szőnyegen fekve, amikor végtelennek tűnő percekig bámuljuk a csillárt, vagy egy út menti fogadó parkolójában, amikor egy hosszabb úton megpihenünk – távol a civilizáció szűnni nem akaró zajától. Az élet elbújt. Az élet belénk bújt. A Hal a vízben mesélője egy egyéves kislány, aki gyermeki ártatlansággal, finoman, mégis kíméletlen logikával mutat rá a keleti filozófia felé tapogatózó, útkereső édesapja gondolkodásában és meggyőződéseiben rejlő ellentmondásokra, és tárja fel előtte az élet csodáját a maga egyszerűségében. A sorok között olyan filozófusok és spirituális tanítók köszönnek vissza, mint Nietzsche, Osho vagy Alan Watts, de ami sokkal fontosabb: e gondolatok mögött egy-egy pillanatra halványan felsejlik az is, ami szavakkal el nem mondható. Ez a finom humorral átszőtt, filozofikus mű nem gyermeknevelési útmutató, de minden szülő találhat benne válaszokat olyan kérdésekre, amelyeket talán még soha nem is tett fel magának. Segítségére lehet azoknak is, akik mostanában teszik meg első bizonytalan lépéseiket az önismeret fájdalmas, de a világon mindennél izgalmasabb, varázslatos ösvényén. Bujdosó István szintén sok helyen kereste már az életet. Az utóbbi húsz évben volt disznópásztor, vattacukorárus, bolti segédmunkás, kocsmáros, egyetemi tanársegéd, nyelvtanár, tolmács, műszaki szakfordító, műfordító, rendszergazda és irodavezető. Pécsett él feleségével és kislányával – e könyv "hősnőjével" –, Reginával.