Három összeesküvés - Rundstedt tábornagy, Canaris tengernagy és a zsidó mérnök, aki megmenthette volna Európát

A józan ész tehetetlen volt a nácikkal szemben. A három Hitler-ellenes összeesküvés német, magyar, osztrák résztvevői kétségbeesett, vakmerő emberek voltak: hű hazafiak és kettős ügynökök, papok és magas rangú katonatisztek, csempészek és nagyiparosok, buzgó keresztények és hitükfogyott zsidók, kiábrándult nácik és hazardőr arisztokraták, félelem nélküli hősök és tétova polgárok. Mindannyiukat egy zseniális, kifürkészhetetlen intrikus buzdította: a Wehrmacht kémfőnöke, történetesen Horthy Miklós legjobb német barátja, aki az angolszász szövetségeseket felbecsülhetetlen értékű információval látta el a háború alatt. Ugyanakkor felkészült a nemzetközi bíróság koronatanújának szerepére is, elkövetve azt az alapvető, végzetes hibát, hogy naplót vezetett a náci bűncselekményekről és saját rendszerbuktató erőfeszítéseiről.

1943 nyarán mindhárom összeesküvő csoport a semleges Isztambulban keresett kapcsolatot a szövetségesekkel. Az angolok szóba sem álltak küldötteikkel, az amerikai hírszerzés újoncai azonban igen. Ám Franklin Roosevelt amerikai elnök zsigeri németellenessége megpecsételte sorsukat. Még csak nem is válaszolt öt vezető Wehrmacht-tábornok ajánlatára, hogy együtt harcoljanak Hitler és az SS ellen

Charles Fenyvesi (Mikor kerek volt a világ, Mikor az angyalok túljártak a világ eszén), korábban a Washington Post riportere, ezt a könyvet a közelmúltban kutathatóvá tett hírszerzési dokumentumokra alapozta. A többmillió oldalas új aktatömeg azt is lehetővé tette, hogy a CIA már nyugalomba vonult, magas rangú elemzői szabadon megosszák a szerzővel emlékeiket és véleményeiket. De a három összeesküvés története nem poros adathalmaz: egy eddig alig ismert, meglepetésekkel teli, titkos és végül is tragikus világot tár fel, amelyben olyan emberek kockáztatták az életüket, akik normális körülmények között nem ültek volna egy asztalhoz.