Halál a vörös szalonban

Részlet a könyvből:
"- Csináld kis butám, ha jólesik - simogatja közben Aliz dús vörös haját Emese. - Mindent csinálhatsz velem. Itt látod, egészen más minden. Itt a tiéd vagyok egészen.
- Hadd bújtassalak ki a ruháidból! - lihegi Aliz. - Megőrülök a testedtől! Istenem, egy igazi férfi kellene nekem! Mert még mindig megbolondulok érted! De hol találok én igazi férfit? Talán itt, a bordélyházban? Segíts rajtam, Emese! Segíts ki innen!
- Ne beszél! Csókolj! - vág közbe Emese és a lány szájából előtörő zokogást a kinyílt fűzőjéből kiugró keblével torlaszolja el. - Ne sírj, galambom, nem bírom hallgatni! Csókold a fejedelemnőd mellét, csókold a fényes köldökét! Aztán máshol is csókolj hosszan, rántsd le a bugyimat, rabnőm, és temesd a szétnyíló combjaim közé a mohó, alázatos kis fejedet!"