Fejlődésbiológia II. - Epigenetika és fejlődési mintázatképzés

Hogyan lesz a tojásból kiscsirke? Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a fejlődésbiológiának ez az alapkérdése, és kutatói mindent megtesznek, hogy minél több irányból megközelítsék a csirke által jelképezett soksejtű élőlények fejlődését.
És a tojásból új és új kérdések bújtak ki: lehet olyan kisegér, akinek nincsen apukája? Hogyan küzd az apa az embrió kialakulása során azért, hogy erős utódja szülessen? Hogyan nyilvánul meg a két nem közötti erősebb vagy gyengébb bizalom az utód fejlődésénél? Egy alig látható kukac tényleg majdnem úgy működik, mint mi? Egy parányi szövetdarab áthelyezésével tényleg sziámi iker létrejötte indítható el? Hogyan lehet kétfejű állatokat létrehozni? A médiában és a közvetlen környezetünkben felbukkanó jelenségek, élőlények is ide csatlakoznak: Dolly birka, klónozott házikedvencek, őssejtek, vörös-fekete macska, akváriumban úszkáló világító zebradánió, fület hordozó egér, csíkos halacska a korallszirten a mesében, hogy csak néhányat említsünk. Közvetlenül, vagy áttételesen, de mindezen kérdésekre választ, a magyarázatra váró fogalmakra vonatkozóan ismereteket találunk könyvünkben. És ezekkel a témákkal kapcsolatban biztosan a biológiával közvetlenül foglalkozó egyetemistákat, tanárokat, biológusokat, orvosokat, állatorvosokat, mezőgazdákat kérdezik, akik számára könyvünk elsősorban íródott.
Könyvünk ismerteti a fejlődésbiológiának, ennek a gyönyörű, szintézisre törekvő tudományágnak az eredményeit.