Vagyonelkobzás - Bűncselekményből eredő vagyon elvonása

A könyv hazánkban elsőként monografikus részletességgel dolgozza fel a bűncselekményből eredő vagyon elkobzásának témáját, a Büntető Törvénykönyv vagyonelkobzás elnevezésű szankciójának legfontosabb esetkörét. Az átfogó dogmatikai elemzés nemcsak hazai jogunkra van tekintettel, hanem azokra a nagy múltú külföldi (angol, német, svájci) szabályozásokra is, amelyek kifinomult megoldásainak és kiterjedt joggyakorlatának ismerete sok esetben eligazítást nyújthat a hazai jogunkban újdonságnak számító jogintézmény alkalmazásakor. A monográfia minden esetben kitér a nemzetközi (különösen az európai uniós) dokumentumokból eredő jogharmonizációs kötelezettségekre is, hiszen a jogalkotó ezek hatására döntött úgy 1998-ban, hogy a bíróságok a vagyonelkobzás szankciójával ne az elkövető egész vagyonát, hanem csak a bűncselekmény elkövetéséből eredő bevételt vonhassák el. A mű széleskörű elméleti megalapozása ellenére nemcsak a jogtudomány művelőihez, illetve a jogi oktatás résztvevőihez szól. A benne szereplő példák, jogesetek részletes elemzése révén azoknak a gyakorlati szakembereknek (bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek) is nélkülözhetetlen segítőtársa kíván lenni, akik az elkövetkező években szembesülnek az új jogintézmény alkalmazásának komplex ismereteket igénylő feladatával. A vagyonelkobzás a magyar jogban büntetőjogi szankció, a könyvet azonban a büntetőjogászokon kívül haszonnal forgathatják azok a vagyonjogi ügyben eljáró ügyvédek, közjegyzők és köztisztviselők is, akiknek ügyfelei a bűncselekményből eredő vagyon elkobzásával csak sértettként vagy egyéb érdekelt személyként kerülnek kapcsolatba. A szerző gazdasági büntetőjogi szakjogász, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Közreműködött több egyetemi tankönyv elkészítésében, társszerzője a Büntető Törvénykönyv és az Alkotmány egyik kommentárjának.