Az Európai Közösség kereskedelmi joga

A magán- és kereskedelmi jogi szabályok az elmúlt századokban tipikusan a nemzeti jogalkotás termékei voltak, de ez a megszokott kép a 20. század utolsó harmadától folyamatosan változik: irányelvek, majd rendeletek adnak közös szabályokat az Európai Unió tagországai számára. A közös joggal szabályozott pontok egyre szaporodnak, és néhány területen sűrűségük már jelentős területeket hódít el a nemzeti jogalkotás hatóköréből. Az 1994. január 1-jén hatályba lépett társulási szerződés (Európa Megállapodás) a társult államokat, így Magyarországot is jogközelítésre kötelezi - egyebek mellett - a fogyasztói érdekvédelem, a szellemi tulajdonjog, a társasági jog és a versenyjog területén. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy bemutassa, hol tart a magyar jog az európai közösségi irányelvek átvételével és a nemzeti jogba történő beillesztésével ezeken a területeken. A könyv egyes részei nem a megfelelő európai irányelvet írják le csupán, és nem is egyszerűen a magyar jogi szabályozást mutatják be az adott kérdéskörben, hanem - mindezeken túl - magát a jogharmonizáció folyamatát szándékozzák megjeleníteni. A szerzők azt a szerves jogalkotási processzust kísérlik meg az olvasó számára közvetíteni - helyenként az általuk megfelelőnek tartott szabályozási módra is javaslatot téve -, amelynek során a fogyasztóvédelmi magánjog, a társasági jog, a kereskedelmi képviseleti jog, a szerzői jog és a versenyjog európai eredetű normái beépültek a magyar jogba.