A magyarországi szerb telepek jogviszonyai az államhoz

Horvát- és Dalmátországnak a magyar koronához kerülése után Szerbiában a magyar befolyás versenyezni kezdett a göröggel, s névszerint az éjszaki tartományokban felsöbbségi joggá fejlődött, egyes vég-várak elfoglalása által tetézve. A XIV.-dik század közepe felé Dusán István, a szerbek nagy fejdelme, kibontakozott mind Bizancz mind a magyar korona uralma alól, s országának határait kivált délkelet felé terjesztvén, czárnak, császárnak irta magát. Dusán czár — mondja a szerb hagyomány - alig menté fel országát a magyarok hatalma alól, alig foglalta el Maczedoniát és Albániát, alig verte meg a görögök által ellene bérlett török hadat, midőn 1356. Mihály arkangyal ünnepén maga körül gyülekezteté a szerb nép nagyait, vajdáit s megannyi tiszttartóit, és kezébe fogván a birodalom zászlaját, szól vala hozzájok ekképen : ,Mondjátok nekem, édes kenézeim, kire vigyem seregemet, a görög császár ellen-e, vagy pedig a német ellen? Leipzig ;Pest : Lauffer : Stolp, 1862. - Hasonmás kiadás