Történelem és utópia

˙ţCIORAN (1911-1995), a franciául író román származású moralista és esszéíró Történelem és utópia címq
esszékötetének mottójául Valéry szavait választhatta volna: "Rettenetes borzongás futott végig Európa agygerincén... érezzük, hogy a civilizáció éppen olyan múlandó, akár egy élet". Cioran Nietzsche nyomán meggyőző képet fest a vallás nélküli életről, mely terméketlen és tarthatatlan. A "malum metaphysicum" tünetei: államok felbomlása, társadalmi zavarok, gazdasági válság, morális törvények semmivé válása. Ez fq
ti a modern technokráciát, a terrorisztikus államalakulatokat, a korrupciót, a közönyt, a türelmetlenséget és a züllést. A Nyugat nem fog fennmaradni örökké, a nyugati civilizáció a végét járja. Cioran a sodródó, a helyzetet fel nem ismerő értelmiségit, az örök kételkedőt, a lecsúszott képrombolót ostorozza az életerő, az akarat elapadásáért. A kereszténység romjain Cioran felteszi a kérdést: van-e erőnk rá, hogy ne legyünk se kételkedők, se barbárok, egyszerq
en "civilizáltak" legyünk? Vagy egy hanyatló kor dekadensei vagyunk, a nyersesség bq
völetében, akik készek a züllésre? A keserq
kérdésekhez vezető fogalmakat Cioran meghatározta, kérdéseire a választ nekünk kell megtalálni.