Ezeregy nappal meséi - Kilencvennyolc török népmese Kúnos Ignác lejegyzésében

Az arab és perzsa szavakkal teli irodalmi nyelv bűvöletében élő török írástudók lenézték a nép által beszélt "durva" török nyelvet, és fogalmuk sem volt a hihetetlenül gazdag népköltésről. Kúnos Ignác fedezte fel számukra a népi irodalom szinte valamennyi műfaját a népdaloktól és a maniktól a népi epikus költeményekig, a találós kérdésektől a Naszreddin Hodzsa-anekdotákig, ő jegyezte le a népi színjátszás szövegeit - éppen időben, mert mire negyven év múltán újra Anatóliában járt, az emberek újfajta szórakozási formák felé fordultak.
Kúnos Ignác a mesegyűjtést különösen fontosnak tartotta, ám itt ütközött a legkomolyabb akadályba: a mesével ugyanis akkoriban leginkább nők és gyermekek múlatták az időt a parázsló tandirt körülülve; egy messziről jött férfiember számára pedig ezekbe a körökbe nem volt bejárás. Kúnosnak azonban szerencséje volt: először a magyar szabadságharc menekültjéből, Farkas Adolfból lett Magyar Oszmán Pasa és leánya, Nigar Hanim (az első jelentős török költőnő) szalonjában hallhatott két mesét, majd egy másik 1849-es menekült, Szilágyi Efendi révén jutott hozzá továbbiakhoz.
Ez a közel száz mese Kúnos szerint szinte a teljes török népmesekincset reprezentálja. A koszorú virágai sokféle színnel, illattal, ízzel bűvölnek el, de akad néhány tüske is: olyan meserészlet vagy motívum, amelyet inkább a felnőtt olvasóknak ajánlanánk...
Messzi múltba, idegen tájakra vezetnek ezek a mesék, szerájokba, tengerek és barlangok mélyébe, hegyekbe és völgyekbe, oda, ahol a madár se jár; padisahok, szultánfik és szultánkisasszonyok, szegények és gazdagok, jószívűek és irigyek, lusták és együgyűek, bölcs öregasszonyok és okos lányok és még annyiféle ember mellett devek, tündérek, ifritek, boszorkányok, dervisek, hodzsák és sárkányok világába - mégis mintha ismerős helyeken járnánk. Ahogyan Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútja során felfedezte a magyar és a török népzene rokon vonásait, úgy ismerhetünk rá mi is a Kúnos gyűjtötte népmesékben az ismerős elemekre. Páratlan anyag ez a nemzetközi összehasonlító mesekutatás számára, ugyanakkor a nem szakember mesekedvelők is gyönyörködve barangolhatnak a boszporuszi tündérkertben...