A megbélyegzés hatalma - Pfeiffer Zoltán - 1900-1981

Egy beszélgetés során - különböző korú, illetve foglalkozású barátaink társaságában - szóba került Pfeiffer Zoltán neve. A többségnek nem volt pontos ismerete arról, ki is ő valójában. Az ismert könyvkiadó cég vezetője - talán a hangzás miatt - összetévesztette Peyer Károllyal. A jogász tudni vélte, hogy 1947-ben az ő pártját „csinálták ki" hamis ajánlásokra hivatkozva, egy petíciós perben. A régi könyveket gyűjtő vízvezetékszerelő olvasta valahol, hogy Pfeiffer nevezte a kisgazdapárt feldarabolását „szalámi taktikának". A programozó akkor hallotta ezt a nevet, amikor a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján részt vett egy megemlékezésen a kislánya iskolájában. - Nem ő volt az oroszok által elhurcolt képviselő Kovács Béla ügyvédje? -kérdezte. Történelmi nevű, ifjú kollégánk - aki sokat kutatott a Történeti Hivatalban, s az ÁVH által gyártott kihallgatási jegyzőkönyveket olvasta - azt jegyezte meg róla, hogy igen jóképű lehetett fiatal korában, s szeretett feltűnő, szép nőkkel mutatkozni. Mi több a politikai rendőrség pincéjében azt is „bevallották" róla, hogy már a 30-as évektől kapcsolata volt a titkosrendőrséggel, aztán meg az amerikaiaknak „kémkedett". Rendező barátunk egy korábbi filmjét felidézve elmesélte, milyen kalandos körülmények között menekült el Pfeiffer Budapestről. A híres író, aki foglalkozását tekintve klinikai pszichológus, szomorúan emlékezett arra, hogy bátyja, de még a sógornője is azért kerültek börtönbe, mert kitartottak Pfeiffer pártja, s az aláírásuk mellett. Pfeiffer Zoltán nagyszerű ember volt - jegyezte meg -, kár, hogy ma már alig-alig tudnak róla az emberek. E beszélgetés adta számunkra a végső ösztönzést, hogy megírjuk régen tervezett könyvünket Pfeiffer Zoltán életéről, politikai pályafutásáról. Noha voltak már Pfeifferre vonatkozó irataink, részismereteink, valami mindig eltántorított a könyv megírásától. Az anyaggyűjtés nem volt egyszerű. Sok szétszórt, nem tematikus fondokban található információt kellett összeszedni. Kutattunk a Magyar Országos Levéltárban, a Történeti Hivatalban, a Politikatörténeti Intézet Levéltárában, a Belügyminisztérium Irattárában, s Budapest Főváros Levéltárában is.