Földfelszín és éghajlat

BEVEZETÉS "A Föld felszínének alakulását közvetlenül és közvetetten nagymértékben befolyásoló éghajlat hatásának vizsgálatában több évtized alatt elért részeredmények után az elmélet tételes megfogalmazására a II. világháború utánig, a negyvenes évek végéig kellett várni. Jóllehet Bulla Bélára, az ELTE tanszékvezető tanárára, mint a klimatikus felszínalaktan egyik megalapítójára tekintünk, s az 1950-től 54-ig terjedő években több tanulmányában is közzétette erre vonatkozó nézeteit, sőt első közelítésben kidolgozta az éghajlati felszínalaktan területi rendszerét is, a magyar geomorfológiában - talán a kényszerűen hazánk határai közé szorított kutatómunka következtében - a rendszer továbbépítése még irodalmi adatok alapján sem történt meg. A hazai kutatások számára természetesen akkor - és később is - vezérfonalul szolgált az éghajlati felszínalaktan alapgondolata, de ez elsősorban a periglaciális kutatások és a jelenkori folyamatok tanulmányozása során volt meghatározó jelentőségű. Az átöröklött fosszilis formák, különösen a tönkfelszínek (trópusi-szubtrópusi elegyengetett felszínek), valamint a hegylábfelszínek feltárásában - éppen a megfelelő éghajlatú területek kutathatatlansága miatt - spekulatív jellegűvé vált. Jelen munka így - erősen megkésve - hiánypótló jellegű. A nagy világnyelveken régebbi vagy egészen új kiadású összefoglaló kézikönyvek olvashatók ebben a témában, s ma már a nyelvismeret minimális követelmény a szakemberek számára. Mégis fontosnak érzem, hogy nem csupán a geográfus pályára készülő egyetemi hallgatók felkészülését elősegítendő, de talán azon szakmabéliek számára is haszonnal forgatható könyvet adjak közre, akik esetleg csak egy-egy kérdésben (pontosabban bizonyos klímamorfológiai tartományban) mutatnak alaposabb tájékozottságot. Számukra egyes - egyénenként más és más - fejezetek soványnak bizonyulhatnak, de összességében remélhetőleg mégis hasznos áttekintést kaphatnak. Az egyes tartományok tulajdonságait bemutató fejezetek egyébként is eltérő terjedelműek, ismeretanyaguk eltérő mértékű. Ezt természetesnek érzem, hiszen hazai használatra készült, s a Kárpát-medencében nagyrészt fosszilis, átöröklött formák-felszínek, üledékek formájában találkozhatunk a különböző éghajlatmorfológiai tartományok maradványaival. Kivételt képeznek a periglaciális jelenségek, melyek az „idegen" tartományok közül a legjelentősebb számban és kiemelkedő jelentőségben vannak jelen hazánkban, s ezt a fejezet terjedelemében is érvényesíteni illett."