Zsír Balázs olajra lép

A mű humoros csavargóregény. Továbbá kalandos, gunyoros, groteszk, mint neves elődei, például a Gil Blas (Le Sage-tól), mely irodalmi hős nevének magyarítása maga a Zsír Balázs név is. A csavargóregények (pikareszk) azon régi vágású vonulatához tartozik, ahol valóban egy csirkefogó kalandjaival mulattatják a nagyérdeműt (pikáró = kópé). Zsír Balázs a Duna mentén született félig magyar, félig (talán) arab lelenc. Mindenhol feltalálja magát, de legfőképp az ügyeskedők, a különböző rendű-rangú csalók, valamint a szex átvitt és a diliház szó szoros értelemben vett őrültjei közt mozog otthonosan. A cselekmény közvetlenül a rendszerváltás előtti-utáni években játszódik. G. és N. uraknak, akik egy füst alatt szerzők és a regény mellékszereplői is, igen kedvezőtlen véleményük van a korszakról, hiszen a jelenkori alakok közül mindenki kisszerű figura. Az értékeket és az eszméket kizárólag a történelmi alakok képviselik (pl. Tinódi vagy Petőfi): róluk szólva a stílus is megemelkedhet. A mű azonban nem a hagyományos csavargóregény megszokott formáit ismétli meg. A posztmodern újítások minduntalan meglepik a gyanútlan olvasót. Idősíkok és színterek váltakoznak, a főhős pedig történelmi (lásd feljebb) vagy más írók által kiagyalt szereplőkbe botlik. Zsír Balázs éppúgy összefut a pogánylázadó Vatával, mint Gellért püspökkel. G. és N. urak néha újraírják a történelmet, természetesen a saját szájuk íze szerint. Ennek esik áldozatul honi nagyjaink közül többek közt Dózsa vagy Széchenyi, a világcelebek galériájából pedig Napóleon, akivel a címszereplő együtt old kereket a zárt osztályról. A főhős sorsa két egymástól eltérő személyiségű-világlátású író fantáziájának (megszerkesztett) szeszélyeit követi. A Zsírral azonosuló elbeszélő (G. úr) egyes szám első személyben, a narrátor (N. úr) egyes szám harmadik személyben szólal meg. Ez a narratív technika nemcsak arra jó, hogy hitelesen különböztesse meg a két kissé eltérő stílusú szerző által írott részeket, hanem tág teret nyit a reflexiónak is. G. és N. urak bizony kommentálják, olykor leszólják egymás szövegeit. Az általános fonákságok mellett a regényben terítékre kerül a politika is. A kiegyensúlyozott ábrázolást az írók különböző szemlélete biztosítja, mely a közös alkotás egyik legfőbb (végül leküzdött) akadálya volt. Maga a sztori a főhős születésének és gyermekkorának felidézésével indul, majd dióhéjban kiderül, hogyan bukott meg (szinte) minden tárgyból a dunaújvárosi gimnáziumban. Ezután világgá megy. Ám az első szocialista városból érkező kópét Budapest sem fogadja virágesővel: előbb kiadós verésben részesül, majd elveszti ártatlanságát is (minden tekintetben). Munkát vállal Szentendrén, de kirúgják, búnak ereszti a fejét, öngyilkos akar lenni, ám egy Verne-hős kimenti, akinek tanácsára megházasodik. Hamar meg is bánja. Tovább züllik Kecskeméten, majd szökik a katonai behívó elől, s jobb híján remetének áll a Nagyalföldön. Az egyik faluba vetődve előbb csőszködik, majd összeszűri a levet a gazda mindkét lányával. Újabb veréseknek néz elébe, de inkább nyaka közé szedi a lábát. Az ehhez hasonló pikareszk kalandok közepette ismerkedik meg Petőfi Sándorral, aki vagy feltámadt, vagy a költő hasonmása, vagy csak a címszereplő fejében kel életre. (Döntse el a kérdést az olvasó, ahogy a többi hasonszőrű figura esetében is.) Később Zsír Balázs megjárja Szegedet, Gyulát és Debrecent, ám mindenhonnan iszkolnia kell. Bűnlajstroma egyre hízik: gyújtogatónak, csempésznek, szatírnak kiáltják ki. Végül zárt osztályra kerül, ahol megismerkedik G. és N. urakkal, kik épp a róla készülő regényről vitatkoznak, s észre sem veszik, hogy saját teremtményükkel hozta őket össze a jó, esetleg balszerencse. Napóleon és Széchenyi vállveregető barátságát azonban kiérdemli, az előbbivel föl is húzza a közös nyúlcipőt. Ezt követően több futásban-menekülésben és kisebb-nagyobb elpáholásban részesül még, ahogy az egy vérbeli pikárónak dukál. A történet csúcs- vagy mélypontján pedig megismerkedik a vizek Tarzanjával (Hany Istók). A vele való kalandozás és búcsú zárja az eseményeket, ám G. és N. urak már törik kemény fejüket a folytatáson.