Maigret és a miniszter

Maigret egy este arra ér haza, hogy telefonon kereste őt a közmunkaügyi miniszter. Nem hivatalosan, hanem magánemberként. A főfelügyelő még aznap el is megy hozzá, és részletesen értesül a clairfond-i katasztrófáról. A clairfond-i szanatórium a negatív szakvélemény ellenére épült meg, omlatag alapra, s nem sokkal az átadás után egy esőzés következtében összedőlt. Százhuszonnyolc gyermeket temetett maga alá. Az ügyben vizsgálat indul, de a szakvélemény, az úgynevezett Calame-jelentés illetéktelen kezekbe kerül, akik azt zsarolásra igyekeznek felhasználni. A közmunkaügyi miniszter, aki vétlen az ügyben, csapdában érzi magát, és Maigret-től kér segítséget. A főfelügyelő már az első percben különös rokonszenvet érez a miniszter iránt, akivel sok a közös vonásuk, s noha irtózik a politikától, mindent elkövet az ügy felderítése érdekében. Az már nem rajta múlik, hogy a tettest ugyan elkapják, de az igazi tettes, a dörzsölt politikus továbbra is szabadlábon marad.