Houtekiet

Közösség és egyén, közösség és hagyomány, férfi és nő, ember és ember mindig változásnak kitett, mégis állandó elemeket magában hordozó, fájdalmasan szép viszonyáról szól Gerard Walschap (1898-1989), a modern flamand irodalom megújítójának regénye.
Hazájában, Belgiumban a katolikus klérus ellenállása miatt eleinte nemigen volt része elismerésben, annál inkább az ötvenes évektől kezdve, amikortól egymás után tüntették ki jelentős belgiumi és holland irodalmi díjakkal. A hetvenes években kétszer is felterjesztették irodalmi Nobel-díjra.
A Houtekiet Walschap irodalmi életművének csúcspontja: szélviharszerűen kavargó, sodró lendülettel megírt, különleges stílusú prózaremek. Mikor és hol játszódik, nem egészen pontosan meghatározható. Deps Flandriában van, mégis a képzelet szülötte. Mi történik a nép által istenített vezérrel, amikor szembesül a hagyományokkal, melyek éppúgy átöröklődnek, akár az ösztönök? Vagy amikor kénytelen tulajdon érzelmeivel konfrontálódni?
Walschap regénye a maga költőien szárnyaló módján arról szól, hogy a társadalmi formák és emberi tartalmak elleni totális szembefordulás nem járható út számunkra, egymásra utalt, szerelemre, barátságra, értelmes együttélésre vágyó, hétköznapi emberek számára.