Indusztria bűvöletében - Fejlesztéspolitika és a szocialista városok

INDUSZTRIA: az ipar, az iparosítás istennője a XX. századi mitológiában, a tervezők és mérnökök patrónusa. Attribútuma a gyárkémény. Kultusza Európában 1945 után erősödött meg, a legnagyobb hatást az ötvenes-hatvanas években fejtette ki. Tisztelői feltétlenül hisznek az ipar felsőbbrendűségében, s az erőszakos térítéstől sem riadnak vissza. Az utóbbi években követőinek száma erőteljesen megfogyatkozott, ám ideológiai hatása különféle áttételeken keresztül ma sem elhanyagolható. Így szólhatna a szócikk Indusztriáról.
Germuska Pál könyve arra tesz kísérletet, hogy egy magyar városcsoport Ajka, Dunaújváros (Sztálinváros), Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros (Leninváros) és Várpalota sorsán keresztül bemutassa indusztria kultuszának hazai fejlődéstörténetét, strukturális, területi (regionális) és települési következményeivel egyetemben. Eddig javarészt publikálatlan levéltári és statisztikai források feldolgozásával, hazai és külföldi gazdaságtörténeti, szociológiai, közgazdasági, település- és gazdaságföldrajzi szakmunkák felhasználásával igyekszik választ adni a következő kérdésekre:
Hogyan viszonyult egymáshoz a XX. század első felében a hazai iparfejlődés és az urbanizáció? Történt-e alapvető változás 1945 után?
Mikor és milyen indokok alapján született döntés az új iparvárosok kiemelt fejlesztéséről, s mennyi pénzt áldoztak erre a következő évtizedekben?
Hogyan tartotta meg kivételezett helyzetét a tizenegy város?
Milyen elveket és elvárásokat fogalmaztak meg a különféle ipar- és területfejlesztési programok és középtávú tervek, s ezekből mennyit sikerült megvalósítani?
Történt-e lényeges változás a beruházási források területi és települési elosztásában az ötvenes és nyolcvanas évek között?
Mi az összefüggés Gary (Indiana, Amerikai Egyesült Államok), Magnyitogorszk (Szovjetúnió) és Sztálinváros között?
Hogyan hatottak a nyugati építészeti és várostervezési ideák a Szovjetúnióban, s aztán hogyan adaptálták ezeket nálunk?
Mennyire sikerült megvalósítani a szovjet várostervezési és -fejlesztési elméleteket ezekben az iparvárosokban, s milyen térszerkezet alakult ki ennek eredményeként?
A könyvet 84 korabeli fénykép illusztrálja, ízelítőt adva a városlakók életéből is.