Magyar vándorok Angliában (1572-1750)

Ez a gyűjtemény főleg kapcsolattörténettel foglalkozik, nem csak angol hatásokkal magyarokra, hanem olyan esetekkel is, amikor a 17. században - latin nyelvű műveikkel - magyarországi vagy erdélyi peregrinusok járultak hozzá az angol oktatáshoz és kultúrához.

Ez a könyv olyan tanulmányokat ad közre, amelyek a 16. századtól a 18.század közepéig beszámolnak az angol-magyar kulturális kapcsolatok különböző formáiról. Ezek skálája rendkívül széles, egy volt gályarab prédikátor Londonból írt 17. századbeli magyar nyelvű beszámolójától Erdélyről írt angol jelentésekig és az első magyar tudós (Köleséri Sámuel) Royal Society tagságáig különféle szakterületeket érint a szerző, így az irodalom- és kapcsolattörténeten túl a tudománytörténetet is átfedik az egyes tanulmányok.

Tartalomjegyzék:

Bevezető 5 Tengerre, magyar? (16-18. század) Tengeri utak régi irodalmunkban 7 Egy német-cseh Hungarus Londonban 21 Magyar vonatkozások Robert Fludd műveiben 30 Egy magyar peregrinus 1636-os levele Londonban 36 Magyar peregrinus 17. századi zsoltároskönyve Oxfordban 51 Fumifugium - avagy az első környezetvédő röpirat 57 Thomas Barlow magyar kapcsolatai és egy ismeretlen Tarczali-levél 62 Újabb adalékok Adami Jánoshoz 71 Az Ujfalvi-ügy egy 1662-es angol kiadványban 77 Beregszászi István: egy volt gályarab lelkész Angliában 83 Angol források a 17. század második felének török háborúiról 94 Edmund Waller verse Buda felszabadításáról 115 Miért olvasták félre az Origines Hungaricae teljes címét? 121 Tolnai Mihály kensingtoni tanár végrendelete 126 Ifjabb Enyedi István külföldi tanulása és levele Sir Isaac Newtonhoz 132 Köleséri Sámuel Royal Society-tagságának előzményei és hitelesítése 144 Szó-zuhatagok tudós szerzője: Kalmár György 152 Egy 18. századi magyar Londonban 158 Egy Angliában "bujdosó" magyar panasza 1747-ben 163 Isaac Newton első magyar hívei és követői 168