Olvasói ízléstípusok

A szerző az utóbbi évtizedben hazánkban lezajlott ízlés-vitából, az ízlés-fogalom problematikájából kiindulva először is azt a roppant érdekes kérdést boncolgatja, hogyan változik, módosul, fejlődik az olvasói ízlés. Erre vonatkozólag ismerteti egy századforduló táján keletkezett felmérés eredményeit, majd 1934-es könyvkölcsönzési adatokat vet egybe 1964-esekkel.
Könyvének fő tartalma azonban az, hogy milyen ma, napjainkban az olvasói ízlés. Ennek felderítése végett a hatvanas évek végén többedmagával egy jelentős olvasás-szociológiai felmérést végzett különböző fővárosi és vidéki könyvtárakban. E felmérés eredményeinek elemzése révén, olvasottság és kedveltség, hatásfok vagy tetszésindex fogalmainak felhasználásával vezeti el az olvasót a tárgy mélyebb rétegeibe: az ún. ízlésalakzatokhoz, a részben ezekből kimunkált ízléstípusokhoz, az ízléstípusok és a személyiségtípusok konfrontációjához, a mai helyzetkép átfogó értelmezéséhez, a motívumok, okok, mögöttes területek feltárásához.
Érdekes kísérlete a szerzőnek, hogy a szárazabb szociológiai anyagot műelemzésekkel egészíti ki. Kosztolányi Édes Annájának elemzésével arra mutat rá, hogy a művészi forma felfejtésének készsége is döntő lehet a művet kedvelők körének kialakulásában. Bálint György egyik karcolatának elemzése során pedig a műstruktúra és az esztétikai befogadás összefüggéseinek egyéb kérdéseire keres választ.
Végül is Gondos Ernő 14 mai ízléstípust állít elénk, mindegyik esetben jelezve azt is, hogy a típusba tartozó irodalmi művek melyik más műveket vonzzák, illetve taszítják. Dolgozatának gazdag elemzési és tényanyagából sokat meríthetnek a könyvtárosok, könyvkiadók, kultúrmunkások, pedagógusok, de az esztéták, irodalomtudósok, pszichológusok, kultúrszociológusok is.