A kortárs jogpozitivizmus perspektívái - Válogatott tanulmányok - Prudentia Iuris sorozat 25.

A jogról való gondolkodásunk egyik közhelye, hogy a jogelmélet történetének kereteit legjobban két egymásnak feszülő jogelméleti irányzat, a természetjogtan és a jogpozitivizmus küzdelmeként érthetjük meg. Ha ez a közhely igaz, úgy a jogelmélet művelőinek elengedhetetlen kötelessége a jogpozitivizmus álláspontjának beható ismerete. Ezen irányzat mai vitáinak és problémáinak bemutatására tesz kisérletet ez a kötet. A könyv tanulmányait két törekvés hatja át. A korábbi tanulmányok elsődleges célja az volt, hogy kiszabadítsák a pozitivizmust az alaptalan előítéletek fogságából, és bemutassák, mely tézisek következnek valóban a pozitivista elméletekből, s melyek azok az állítások, amelyekkel jobbára kritikusai hozták hírbe a pozitivizmust. Nem apológiát akartam írni, mivel nem hittem fenntartás nélkül a pozitivizmus igazában, de úgy gondoltam, minden jogelméleti irányzat megérdemli, hogy a lehető legjobb színben tüntessék fel, s a pozitivizmus esetében ez az értelmezési elv komolyan sérült. Időközben azonban egyre nőtt a pozitivizmussal kapcsolatos hiányérzettem, s erősödött bennem az a meggyőződés, hogy a 20. század domináns jogpozitivista elméleti nem voltak képesek kielégítő választ adni a jog normativitásának kérdésére. A későbbi tanulmányok jórészt ezt a kérdést kívánják körbejárni. Így végeredményben egy olyan kötetet tart kezében az olvasó melynek szerzője ugyan szimpátiával tekint a pozitivista elméletek törekvéseire, de sok tekintetben nincs megelégedve a jogelmélet alapkérdéseire adott pozitivista válaszokkal.