Az életkilátások differenciálódása iskolázottság szerint, 1986-2005

A halandóság társadalmi különbségei iránti tudományos és társadalmi érdeklődés egyre nő. Míg az 1980-as évek közepén még megdöbbenést keltett az a nagy-britanniai felfedezés, hogy a hetvenes évek során a fehérgallérosok halandósága jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a fizikai munkát végzőké (Pamuk 1985; Marmot-McDowall 1986; Townsend-Davidson r 1988), addig az 1980-as végétől Európa és Észak-Amerika egyre több országában mutattak ki hasonló trendet (Goldblatt 1989, Wilkins et al. 1989, Valkonen 1990, Leclerc et al. 1990). Mivel egyre szaporodtak az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a hátrányos társadalmi helyzetűek a legtöbb országban az átlagosnál jóval alacsonyabb élettartamra számíthatnak, az Egészségügyi Világszervezet prioritásai közé emelte az országokon belüli halandósági különbségek kérdését (WHO 1990). Ez további ösztönzést adott a kutatásoknak, illetve az egyenlőtlenségek csökkentését célzó szakpolitikák kidolgozásának. Bár ma még kevés ország mondhatja el, hogy ezeket a politikai stratégiákat a gyakorlatba átültette, a halandósági egyenlőtlenségek csökkentésének igénye szinte minden európai országban megjelent. Az 1980-as évek a nyugat-európai országok többségében a halandóság társadalmi különbségeinek növekedését hozták magukkal, a kilencvenes évek során azonban ez a folyamat jó néhány országban megfordult (Huisman et al. 2005). Magyarországon a kilencvenes évek elején legalább olyan jelentősek voltak a halandósági különbségek, mint azokban a nyugat-európai országokban, amelyekre vonatkozóan adatok álltak rendelkezésre (Mackenbach et al. 1999). Magyarországon Klinger (2001) a nyolcvanas évek eleje és a kilencvenes évek közepe közötti időszakra vonatkozóan jelezte a halandóság társadalmi különbségeinek különösen nagy mértékű növekedését. Közép-Kelet-Európa rendszerváltó országai a halandósági egyenlőtlenségek növekedésének felettébb dinamikus korszakán mentek keresztül az elmúlt két évtizedben (Leisalu et al. 2003, Kaledine-Petrauskiene 2005, Shkolnikov et al. 2007). Ez különösen fontossá teszi tanulmányunk célját, a magyarországi mortalitási trendek részletes explorációját