No megállj csak!

Képzeljünk el egy hatvanegynéhány éves közgazdászt, aki egy percig se volt közgazdász. Aki évtizedekig közgazdasági egyetemen tanított, számítástechnikai cégeknél, a televíziónál, és könyvkiadóknál mitmaholt nehezen azonosítható munkakörökben. Aki mindeközben karikatúrák százait publikálta úgy, hogy nem volt karikaturista - igaz, nem is akart az lenni. Nem akart díjakat a karikatúráiért - jópárat mégis bekaszált; nem akart a honi sajtókarikaturistákat tömörítő "szakosztály" vezetője lenni - pedig az; nem akart újságnak rajzolni - de felkérték, hát csinálja. Dr. Halász Géza nem közgazda, nem számítástechnikus, nem könyvkiadó, nem karikaturista, hanem egyszerűen "csak" gondolkozó. Olyan gondolkozó, aki a világot hol finom gúnnyal, hol derűs - olykor azért kétségbeesett - iróniával tépi apró cafatokra, majd rakja össze úgy, hogy a létrejött produktum minden abszurditása ellenére is igazabb legyen, mint a közvetlenül megélt (ál)valóság.