Üveggolyó - Új versek

Határ Győző (1914, Gyoma) új verseskönyvében a szerzőre jellemző lírai sokszínűség új eredményeit kapja kézhez az olvasó: a játékos csúfolódástól a kíméletlen gúnyig, a grotesztktől az abszurdig, a versvallomások megrendítő őszinteségétől a gondolati költészet kiegyenlítő nyugalmáig számtalan árnyalatot kever ki palettáján a költő. "A versekben a sorrendváltoztatásos ismétlés különös hangnemet teremt, mely olykor Gertrude Stein mondattani játékaira emlékeztet... A szokatlan szóképzés, több szónak a Finnegans Wake-re jellemző összepréselése is összekapcsolja a rövidebb lírai verseket a hosszabb lélegzetű történéses művekkel..." - írja A hontalanság irodalma című esszéjében Határ Győző költészetéről Szegedy-Maszák Mihály. De az előképek sorában ugyanilyen joggal említhetők egyszer a népi szövegalkotás, másszor akár Vörösmarty, Babits nagy formátumú, belső izzású költészetének példái is. Az Üveggolyó ugyanakkor nem összegző kötet, legföljebb abban az értelemben, hogy a Határ Győzőre jellemző, szinte valamennyi lírai hang ismét megcsendül benne.