Norfolki emberünk

Hautzinger Gyula nyugállományú ezredes szerencsés katonának tudhatja magát. Az 1967-ben életre hívott katonai főiskola egri első évfolyamán ismertem meg negyven éve. Hadtáptísztnek készült. Az is lett, végigjárva hosszú katonai pályafutása szép állomásait. Ezek közül is kiemelkedik az a három bő esztendő, melyet az óceánon túl a Magyar Honvédség első összekötő tisztjeként élt meg a NATO Atlanti Főparancsnokságán és immár NATO-tisztként ott ünnepelhette meg a szövetséghez való csatlakozásunkat 1999 tavaszán. Aki jó emlékezőképességgel megáldva először repüli át életében az óceánt, ismeri meg igazán milyen izgalmas élmények várnak rá a másik parton. Az írás szerzője a felfedezés hevével írja le, hogyan látta a közelmúltat, abban magát és első lépéseinket az atlanti szövetségi tagság felé vezető úton. Naplószerű könyvében élményként számol be arról, hogyan élte meg a beilleszkedést az elsők között a magyar katonák közül a számára szokatlan és ismeretlen környezetbe, mit látott, mit gondolt. Visszaemlékezése olyan pontos és objektív, hogy nagy utazása legkisebb részleteit is képszerűen idézi elénk. Dr. Végh Ferenc, nyugállományú vezérezredes