A hiedelmek, hagyományok, a múltunkban gyökerező népszokások, ha csökkenő mértékben is, színesítve kultúránkat, jelen vannak mindennapi életünkben. A betegségről és gyógyításáról, a rossz és a gonosz elhárításáról, a bajok megelőzéséről, a szerencséről és szerencsétlenségről szóló hiedelmek némelyike ma is megfordul a fejünkben, és még ha nem is vesszük őket komolyan, nem bújhatunk ki hatásuk alól. Olykor bizony - ellentmondva a józan észnek - előfordul, hogy irracionális elképzelésekhez ragaszkodunk. Talán azt akarjuk ezzel megmutatni, hogy nem vagyunk hajlandók beletörődni, hogy teljesen eluralkodjanak fölöttünk a tudomány és a szigorú tények. A hagyományok, hiedelmek és babonák minden korban fontos szerepet játszottak az emberek életében, valamennyi vallási rendszer hajlott rá, hogy ezekkel színesítse tanait. Az egyik ember a Bibliát tanulmányozva kap tanácsot a problémájára, a másik a Korántól várja ugyanezt. Ami az egyiknek hihető, a másiknak babona. Nagy Konstantin a pogányokat tartotta babonásoknak, míg Tacitus a keresztényeket bélyegezte meg ezzel. A muszlimok és a protestánsok visszatetsző babonaságnak tekintik a keresztényeknek az ereklyéik, szentjeik és képeik iránti tiszteletét. Ugyanakkor a keresztények a sok istenben hívő hinduk szokásait tartják valószerűtlennek. Valamennyi nagy vallás (világvallás) elítéli az ausztráliai benszülöttek totemimádatát. Az ateisták szemében pedig mindenféle vallásban való hit babonának minősül. Ugyancsak a képzelet szüleményei a különböző népek mitológiái, mítoszai, meséi és legendái, hiedelmekkel átszőttek a világ keletkezéséről, az istenekről, isteni származású hősökről, szentekről, természetfölötti adottságú, élethű cselekedetű emberekről, különleges lényekről, szörnyekről, természeti csodákról, tüneményekről szóló elbeszélések, leírások. Bizonyos népi hiedelmek, mint például a szellemek létezése, jelenléte, a rontás, szemverés, vagy az amulettek, talizmánok viselése a világ minden részén megtalálhatók. Világszerte elterjedtek bizonyos jövendölési, jóslási szokások, a nevezetes eseményekhez - születés, házasság, költözés, halál stb. -, valamint nevezetes napokhoz, ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Újév, napfordulók, szentek napjai stb.) kapcsolódó szertartások, népszokások. Mindezek mellett az emberek fantáziáját mindig megmozgatta a számukra megmagyarázhatatlan, a földi eseményekre, történésekre ható, félelmetes, titkos erők működése. Így alakultak ki például az időjárásra vonatkozó, a természeti jelenségekkel, katasztrófák megelőzésével összefüggő, az égitestek járásához kapcsolódó rítusok, népszokások.
A könyv, amely a vallási keretek figyelembevétele mellett különféle néprajzi és mitológiai elemeket is feldolgoz - korokat, vallásokat, kultúrákat felölelve - az egész világra kiterjedően, lexikon-szerűen foglalja össze a hiedelmeket, hagyományokat, babonákat, népszokásokat, több mint ezer címszóban, közel kétmillió karakter terjedelemben. E gyűjtemény azonkívül, hogy útmutatóként és eligazításként szolgál az érdeklődőknek a hiedelmek, népszokások sokaságában, jelentős ismeretterjesztést is nyújt, hisz szórakoztatva bővíti az olvasó ismeretanyagát, észrevétlenül tanít, bevezet a képzeletek szülte sokszínű, érdekes világába, mely remélhetőleg még sokáig kultúránk része marad.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
