Érzéslabirintus

Nem máshoz, nem más költőhöz, hanem önmagához méri magát Holló József. Önmaga tehetségének, alkatának határait kezdte ostromolni jó tíz esztendővel ezelőtt, amikor ötvenes éveinek közepén úgy érezte: verset kell írnia a mindennapok gyóntatószékében. Tette ezt a megmagyarázhatatlan fátum parancsára, és készült nagy tudatossággal. A míves, szép és őszinte versek igazolják a költészet mindenkinek hitet és erőt adó fontosságát. Segít az alkotónak és segít az olvasónak eligazodni gyarló, egyben jóra vágyó életében. És persze gyönyörködtet is, mert ez is az értékes mű dolga. Hogy törekedjünk, a lehetőségekhez képest maximálisan, önmagunk és a minket körülvevő világot megismerésére. Szomorú korunkban, fényre vágyva a költő szép szavait idézve bizakodó hittel. (Kaiser László)