Búcsúm a Sárga Háztól

Hollós István idegorvos a hazai pszichoanalitikai mozgalom egyik alapítója. Úttörő szerepe volt abban, hogy a freudi felismeréseket megkísérelték az elmebetegségek problémáira is alkalmazni. Hollós a lipótmezei elmegyógyintézet főorvosa volt, ahonnan 1925-ben zsidó származása miatt távoznia kellett. Már az első világháború előtti években hitet tett az elmeegészségügy radikális korszerűsítése és az elmebetegekkel való humánus foglalkozás mellett.
A Búcsúm a Sárga Háztól önéletrajzi munka, amelyben regényes módon írja meg az elmegyógyintézet működése során szerzett tapasztalatait. Hollós könyve az első antipszichiátriai könyv sok-sok évvel Ronald Laingnak, Thomas Szasznak és másoknak a hatvanas-hetvenes években nagy port felvert művei előtt. A könyv méltatlanul merült feledésbe, holott annak idején nagy érdeklődést váltott ki, maga Freud is igen figyelemre méltó munkának tartotta. Dedikált példánya ma is látható a bécsi Freud-Hausban.
A könyvhöz Dr. Veér András, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet Igazgatója írt utószót.