A vándorlantos

Tinódi Lantos Sebestyén életéről, sajnos, nem tudunk annyit, amennyit szeretnénk. Szerencsére Horváth Marietta, aki szép történelmi regényében Kezedben a mécs címmel oly emlékezetesen írt Soproni Lackner Kristófról, ezúttal Sebők mesterről, a fáradhatatlan költőről és koráról is sok-sok újat és érdekeset elmond olvasóinak, olyasmit is, amire csak következtetni lehet. Nagy erénye, hogy az 1526 után három részre szakadó ország állapotát is élénk színekkel ecseteli, s nemcsak Tinódit, az első nagy magyar haditudósítót ábrázolja újszerűen, hanem Zápolyát, Izabella királynét, Török Bálintot, Nádasdy Tamást, Habsburg Ferdinándot, Fráter Györgyöt és Werbőczyt is. Csodálatosan eleveníti fel a hajdankori helyszíneket, a hatalmas költői pálya földrajzi állomásait a fehérvári kolostori iskolától kezdve Simontornyán, Budán, Hedrehelyen, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Dáró várán, Kassán, Pozsonyon és Kolozsváron, Debrecenen át a sárvári halálos ágyig.