Források Pápa város 1848/49. évi történetéből

HIÁNYPÓTLÓ KÖTETET tart kezében a Tisztelt Olvasó, hiszen a privilegizált mezővárosok sorába tartozó bakonyalji-kisalföldi mezőváros, Pápa 1848-1849-es történetét bemutató szöveggyűjtemény még nem jelent meg. A kötet összeállítói nehéz feladatra vállalkoztak. A városi levéltár anyaga ugyanis a második világháború alatt nagyrészt megsemmisült; a forradalom és szabadságharc időszakából jóformán nem maradt fenn más, mint egy levélmásolati könyv és az 1849. évi közgyűlési-tanács-ülési jegyzőkönyv. Az eredeti városi közigazgatási iratok hordozta információkat más forráshelyekről: kézirattárakból, egyházi, megyei, minisztériumi levéltárakból és a korabeli sajtóközlemények anyagából kellett pótolni. A több, mint 13.000 lakosú Pápa XIX. század közepén a dunántúli nagytáj fejlett, stratégiai fontosságú, közepes nagyságú városának számított. A rendezett tanácsú város 1848-1849-ben először választott saját országgyűlési képviselőt; itt fejezték be 1848 nyarán a Szombathelyről áthelyezett 7. honvédzászlóalj állományának feltöltését, kiképzését; itt szervezték 1848 szeptemberében az 1. (dunántúli) nemzetőri zászlóaljat, amely 70. honvédzászlóalj néven vált ismertté. A város bázisa volt az év végén megalakuló bakonyi szabadcsapatnak is. A város életére közvetlenül is hatással volt az 1848 őszi, 1849 tavaszi honvédsorozás, az 1849 júniusában lezajlott csornai, majd ihászi csata - e két utóbbiról a közelmúltban önálló forráskiadványok is megjelentek. A jelen kötetben közzétett kézirattári, levéltári és sajtótörténeti források az 1830-1851 közötti várostörténet - hangsúlyosan az 1848-1849-es év - legfontosabb momentumait mutatják be, eleven képet festve arról is, hogyan élte át a gyökeres történelmi fordulatot jelentő változásokat a naplót, memoárt vagy éppen hivatalos folyamodványt író városi polgár.