Szűrve, habbal

Ez az érdekes és meglepő regény eredetileg a Színházi Élet 1934-35. évfolyamaiban látott napvilágot. Meglepő, mert nem várt dolgokat művel Hunyady Sándor. Kortörténetet ad, karrierhistóriát mesél, felvázolja egy házasság érzelmi természetrajzát, érzékletes képet fest a leghíresebb kávéházak életéről. Írónk a századvég gazdasági felvirágzásától a harmincas évek kezdetéig vezeti a borsodmegyei falusi szatócs, Spitz Leó tehetséges és ambiciózus fiának sikertörténetét. Szemünk előtt érik a nincstelen, de törekvő zsidó fiú gazdag üzletemberré, s ,,a felfele törekvő asszimiláció" folyamán fokozatosan szűkül össze világa. Ezzel együtt sem nevezhetjük fejlődésregénynek vagy a ,,vesztett illúziók" epikájának a ,,Szűrve habbal"-t, hiszen a család gazdagodásának történetét át- meg átfonja a férfi és a nő, Leó és Tincsi bonyodalmas kapcsolatának leírása. A ,,Szűrve habbal" leginkább közelít a klasszikus regénytípushoz, ennek ellenére egyenetlen alkotás. De az igazi novellista nem tagadhatja meg magát: az epizódokba remek novellabetéteket szerkeszt be, gondoljunk az após halálának kis drámájára. Valóságábrázolása, bravúros szerkesztésmódja és klasszikus stílusa így is nemzedékének legjobbjai közé sorolta, elérkezett tehát az ideje, hogy eltüntessük az életmű fehér foltjait, hogy olvasóink kezébe adjuk a még kallódó mesterműveket. (Urbán László)