Beszélgetések

Huszár Tibor 1977 őszén felkereste a nyugati magyar emigráció néhány képviselőjét, akik a harmincas-negyvenes évek hazai értelmiségi mozgalmaiban fontos szerepet játszottak. A magnóra rögzített beszélgetéseket tartalmazza kiadványunk. Huszár Tibor a kötet utószavában a következőket írja beszélgetőtársairól:
Fejtő Ferenc-et mint az illegális kommunista párt egyetemista aktivistáját 1931-ben letartóztatják, később szakít a kommunista párttal, és a neoliberális "Szép Szó"-ban - amelynek egyik szerkesztője -, valamint a Szociáldemokrata Párt elméleti folyóiratában, a "Szocializmus"-ban folytatja munkásságát. Cs. Szabó László, az esszé műfajának egyik legszuggesztívebb képviselője - az erdélyi protestáns szellemiség öntudatos örököseként - a neoliberalizmus más változatát képviselte. A Magyar Rádió Irodalmi Osztálya szerkesztőjeként kapcsolatban állt a hivatalos Magyarországgal - Kozma Miklóssal való meghitt barátságáról maga is szól a beszélgetésben -, de szoros szálakkal kötődik a "Nyugat" köréhez, a határozottan européer, a Duna-völgyi népek barátságát alternatívaként megfogalmazó "Apolló" című folyóirathoz, s hídépítő szerepet vállal a harmincas évek magyar progresszióját megosztó "népi" és "urbánus" csoportosulások között. Kovács Imre és Teleki Pál és Szekfű Gyula által támogatott reformkonzervatív cserkész- és diákmozgalmakból indult s vált a népi írói mozgalom balszárnyának egyik markáns egyéniségévé. A "Néma forradalom" szerzője vállalta a kommunista diákfiatalokkal való együttműködést, s kulcsszerepet játszott a Márciusi Front megszervezésében. Gombos Gyula is a népi írók mozgalmához kapcsolódott, de a mozgalmon belül a jobbszárnyon helyezkedett el: a nemzeti-radikális "Magyar Út" című lap szerkesztője volt. Nagy Ferenc parasztgazdálkodóként kapcsolódott be a harmincas évek elején a Gaál Gaszton vezette Független Kisgazdapártba, a Parasztszövetség képviseletében vett részt a népi írók 1943. évi balatonszárszói tanácskozásán. Püski Sándor a Magyar Élet Kiadó tulajdonosaként a népi írók műveinek kiadásában és terjesztésében vállalt szerepet, és egyik kezdeményezője volt az említett szárszói táborozásnak. (Ő nem emigráns, konzuli útlevéllel telepedett le New Yorkban.) Kiss Sándor - egy fiatalabb évjárat képviselőjeként - a negyvenes évek elején jut szerephez: a népi irodalom, mindenekelőtt Szabó Dezső és Németh László neveltjeként a Turul-mozgalom németellenes szárnyának egyik vezető egyénisége: 1944. március 19-ét követően jelentős szerepet vállal a diákellenállás szervezésében.