A Mi Urunk testvére

Karol Wojtyła, aki ma II. János Pál néven a római katolikus egyház feje, fiatal korában verseket, drámákat írt, a háború alatt színházat alapított, itt maga is fellépett és rendezett. Akkoriban sokat foglalkoztatta a kiváló lengyel festő, Adam Chmielowski alakja, aki diákkorában részt vett az 1863-as felkelésben, ahol súlyosan megsebesült, és fél lábát vesztette. Chmielowski később a szegények iszonyú nyomora láttán lemondott a fényes művészi pályáról, hogy 1888-ban ALbert testvér néven kolduló rendet alapítson a legszegényebbek gyámolítására. Szent hírében halt meg Krakkóban, 1916 karácsonyán.
Albert testvért 1983-ban avatta boldoggá Krakkóban Őszentsége, II. János Pál pápa, és o vezette szentté avatási szertartását is 1989-ben a római Szent Péter-bazilikában.
Karol Wojtyła már pappá szentelése utána 19441950-ben írta meg századunk lengyel Szent Ferencéről szóló darabját, de csak pápává választása után, 1979-ben publikálta a krakkói katolikus hetilapban. A drámát sok nyelvre fordították le, Krakkóban és Varsóban állították színpadra. Nálunk Szikora János rendezésében mutatta be a pécsi Nemzeti Színház a Szentatya közelgő magyarországi látogatása alkalmából. A könyvet Adam Chmielowski festményeivel illusztráltuk.

A szentek nemcsak a saját korukat fejezik ki, hanem mindig megelőzik azt. Albert testvér életét vizsgálva meggyőződhetünk róla, hogy egyszerre fejezte ki és előzte meg a maga korát. Ezáltal lett ő a mi korunk embere.
(Karol Wojtyła bíboros, 1977)