Szerelem és felelősség

Létezik egy olyan szemlélet, hogy házasságról csak azok az emberek nyilatkozhatnak, akik ilyen kapcsolatban élnek, a nő és a férfi közötti szerelemről pedig olyan személyek, akik ezt átélik. Ez a szemlélet személyes és közvetlen tapasztalatot igényel, aminek alapján az említett tárgykörben nyilatkozhatunk, így tehát a lelkészeknek és a cölibátusban élő személyeknek nincs semmi mondanivalójuk a házasság és a szerelem témájával kapcsolatban. Ennek ellenére gyakran beszélnek és írnak ezekről a témákról. A saját személyes tapasztalat hiánya ebben nem jelent annyira hátrányt, ugyanis a lelkipásztori hivatásuk gyakorlása során nagyon gazdag tapasztalatokra tesznek szert. Lelkipásztori hivatásuk gyakorlása közben ugyanis ezekkel a problémákkal oly gyakran és különféle momentumokban és szituációkban találkoznak, hogy ebből egy másfajta tapasztalatot merítenek, kétségkívül sokkal közvetettebbet és idegenebbet, ugyanakkor sokkal szélesebb körűt. Éppen a tényeknek ebben a témakörben megjelenő sokoldalúsága kényszerít általános elmélkedésre és a szintézis keresésére. Van-e a könyvnek gyakorlati jelentősége? Eletszerű-e? Eredeti célkitűzésében a lehető legjobban az, ámbár sohasem ad meg erőltetetten valamilyen kész receptet, vagy nyújt a cselekedeteket érintő részletes leírásokat. - (Részlet a Szerző előszavából)